A kormány év végéig befejezi a Paks 2 szerződéseinek, üzleti modelljének és az energiamixben betöltött szerepének teljes felülvizsgálatát. Ezután döntik el, hogy szükség van-e egyáltalán az új erőműre – többek között erről beszélt a Telexnek adott interjújában a gazdasági és energetikai miniszter.
Kapitány István szerint a Paks 2-ről szóló 2013-2014-es megállapodás óta jelentősen megváltoztak a körülmények. A projekt komoly csúszásban van, miközben az energiaárak és a megújuló energiaforrások bekerülési költségei is átalakultak.
A beruházásból való esetleges kilépés vagy a szerződések felbontásának pénzügyi következményeit még vizsgálják, végleges döntés nincs.
2027-re kiválthatják az orosz gázt
Paks 2 mellett a jelenlegi atomerőmű jövőjét is vizsgálják. Az egyik kiemelt lehetőség Paks 1 üzemidejének további húsz évvel történő meghosszabbítása 2032-től, amivel akár a 2050-es évekig működhetne az erőmű.
A nyári hőhullám és a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt kialakult hűtési problémákra a miniszter szerint két hét alatt egy fenékküszöböt, illetve védművet építettek. Hosszabb távon a hűtőszivattyúk alacsonyabbra helyezésére is szükség lehet.
Kapitány István szerint Magyarország téli gázellátása biztosított, a meglévő infrastruktúra pedig lehetővé teszi, hogy az ország az orosz energiahordozók helyett más forrásokból szerezzen be gázt.
Az alternatívák között említette a romániai Neptun Deep gázmezőt és az LNG-kapacitásokat. A miniszter szerint az orosz gáz kiváltása 2027-re zökkenőmentesen és versenyképes áron megoldható.
A kőolajnál az Adria-vezeték kapacitásának teljes kihasználására törekednek, amihez Kapitány szerint konstruktívabb együttműködést sikerült kialakítani Horvátországgal.
Alaposan átalakítanák a magyar energiamixet
A több mint 8000 MW napenergia-kapacitás mellé 2030-ra 3000-4000 MW energiatárolói kapacitást szeretnének kiépíteni. A villamosenergia-import jelenlegi 20-25 százalék körüli részarányát pedig 5 százalék körüli szintre szorítanák vissza.
Új szélerőmű-tendert is kiírtak magántőke bevonásával, amelyben 25 százalékos részt energiaközösségek számára kell felajánlani.
A medencetulajdonosoknak üzent a rezsicsökkentésről
A miniszter a rezsicsökkentés átalakításával kapcsolatban a szociális szempontokat hangsúlyozta. Úgy véli, a tehetősebbek extra energiaigényét nem indokolt az adófizetők pénzéből kedvezményesen finanszírozni. Ezzel összefüggésben az úszómedencével rendelkezőket hozta példaként, akiknek szerinte saját maguknak kellene megoldaniuk a medence extra energiaigényét.
A dízelárak emelkedésére adott válaszként a kormány négy hónapon keresztül havi 5000 forintos támogatást ad a 150 lóerő alatti dízelautók tulajdonosainak. Ez mintegy egymillió autóst érinthet, és összesen 40 milliárd forintos költségvetési kiadást jelenthet.
Ezzel kapcsolatban Kapitány arról beszélt, hogy a támogatási rendszer kialakításakor figyelembe vették a társadalmi igazságosságot és a környezettudatosságot is, ösztönözve a lakosságot a takarékosságra és az energiahatékonyságra.
Megjegyezte, hogy bár a nagyvárosokban a tömegközlekedés érdemi alternatívát nyújt az autózással szemben, az ország számos vidékén elengedhetetlen a gépjárműhasználat, amit a leállított vasúti szárnyvonalak újranyitásával is igyekeznek támogatni.
Változtatnak a cégek állami támogatásán
Kapitány István szakítana azzal a gazdaságpolitikai megközelítéssel, amely jelentős összegekkel támogatta a külföldi akkumulátor- és autóipari beruházásokat.
A Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program ehelyett a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységét és exportképességét javítaná. A programban 1,8 milliárd eurónyi uniós forrást használnának fel.
Kiemelten támogatnák a mesterséges intelligencia alkalmazását, a nyelvtanulást, a menedzsmentkultúra és a pénzügyi működés fejlesztését. Az új nagyberuházóktól elvárják, hogy vonják be a magyar KKV-kat beszállítóként az értékláncba, növelve a magyar hozzáadott értéket és a hazai szakértelem szerepét az óriási összeszerelő üzemek helyett.
„Nagy örömmel” fizeti majd a vagyonadót
A Shell korábbi globális alelnökeként Kapitány 37 évnyi nemzetközi vállalati tapasztalattal érkezett a közigazgatásba. Meglátása szerint a magyar államigazgatásban túl sok ember vesz részt a döntéshozatalban, és továbbra is túl jelentős a papíralapú bürokrácia.
Vállalati tapasztalatai alapján a döntési jogköröket azokhoz vinné közelebb, akik magához a feladathoz is a legközelebb vannak.
A tervezett egyszázalékos vagyonadóról a miniszter azt mondta, természetes társadalmi hozzájárulásnak tartja azoktól, akik a kedvező magyarországi adózási környezetben jelentős vagyont szereztek.
Saját magáról azt mondta, „nagy örömmel” fogja befizetni a vagyonadót, mert azért vállalt szerepet a kormányban, hogy Magyarországnak segítsen.
The post Kapitány István: Év végén eldőlhet Paks 2 sorsa first appeared on 24.hu.
