Szeretek Magyarországon dolgozni: legálisan foglalkoztatnak, fizetem az adókat, és kapok egészségbiztosítást. Sajnálnám, ha el kellene mennem az országból
– mondja Adam (nevét a beazonosíthatóság megnehezítése érdekében megváltoztattuk), aki ukrán vendégmunkásként dolgozik a gödi Samsung-gyárban, a „pihenőnapjain” pedig futárkodik egy ételkiszállító cégnél. Utóbbira azért van szüksége, mert egy ideje már nincs lehetősége túlórázni az akkugyárban, a kieső jövedelmet pedig valahogyan pótolnia kell. Már csak azért is, mert a feleségéről és a két gyermekéről is gondoskodnia kell, akik itt élnek vele, Magyarországon.
Mit szól ahhoz, hogy a magyar kormány látszólag hadat üzent a vendégmunkásoknak?
Vonakodva válaszol, érződik, hogy megválogatja a szavait:
Ha a magyarok és az újonnan megválasztott magyar kormány szerint nincs szükség vendégmunkásokra, akkor rendben. Majd meglátjuk, hogyan működnek úgy a dolgok. Ha végül olyan döntés születik, ami miatt nem dolgozhatnék itt, akkor nagyon szomorú lennék. Nem szeretnék elmenni Magyarországról.
Kellenek-e külföldi dolgozók Magyarországon?
A vendégmunkások körüli vita május végén lángolt fel újra, nem függetlenül a Tisza Párt azon választási ígéretétől, miszerint nem engedik, hogy „külföldi vendégmunkások vegyék el a magyar dolgozók munkahelyét, és leszorítsák a béreket.”
A tervek szerint június elejétől korlátozták volna a harmadik országból érkező vendégmunkások behozatalát, ám az intézkedésre végül csak június 6-án került sor. Ekkortól tilos a munkaerő-kölcsönző cégeknek gyorsított eljárásban a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból munkavállalókat behozni.
Ezzel ugyan szűkült, de nem szűnt meg az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldiek hazai munkavállalási lehetősége, hiszen például nemzeti kártyával vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel továbbra is jöhetnek harmadik országbeli munkavállalók Magyarországra.Sőt, a júniusi korlátozás valójában javította a nemzeti kártya alapján gyorsított munkavállalásra és kiterjedt jogkörökre jogosult partnerországok munkavállalóinak esélyeit. Ilyen országok például Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fehéroroszország, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia és Ukrajna.
Az említett három országot érintő korlátozás nagy felzúdulást keltett egyes hazai vállalatok körében. Többen is kifejezték egyet nem értésüket, attól tartva, hogy a szigorítás termelési fennakadásokhoz és ágazati problémákhoz vezethet. Különösen a hazai mezőgazdaság szereplői jelezték a problémát, akik nagy számban támaszkodnak fülöp-szigeteki munkavállalókra.
Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport 157 hazai vállalat bevonásával végzett felmérést, mely szerint a válaszadók 71,3 százaléka jelenleg nem tartja reálisnak a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.
Egyre több a külföldi munkavállaló
Az egyik ilyen cég a Master Good Kft. volt, melyet egyébként a mostani szigorítás közvetlenül nem érint. Ők ugyanis nem hazai munkaerő-kölcsönzőkön keresztül, hanem direktben, helyi toborzócégeken keresztül hoznak be vendégmunkásokat a Fülöp-szigetekről. A mostani szabályozás számukra csupán egy bürokratikusabb helyzetet teremtett. A cég jelenleg körülbelül ötszáz filippínó munkást alkalmaz, mert a jelenlegi szinten csak velük kiegészülve tudnak termelni.
Lapunk a rendelet életbe lépését követően az egyik kormányzati sajtótájékoztatón arról kérdezte Magyar Pétert, tervezik-e tovább szigorítani a vendégmunkásokkal kapcsolatos szabályozást.
A miniszterelnök szerint a június 6-i rendelet nem végleges szabályozás: ennél átfogóbb, részletesebb keretet dolgoznak majd ki, melynek célja, hogy a magyar munkavállalók tisztességes körülmények között dolgozzanak versenyképes fizetésért. Magyar szerint meg kell törni azt a spirált, hogy a vidéki magyar munkavállalók elvándorolnak, a helyükre pedig vendégmunkások érkeznek.
Márpedig Magyarországon egyre több a külföldi munkavállaló, ezt a KSH adatai is alátámasztják. 2026 júniusában 112,3 ezer fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazottak létszáma, 6200 fővel több, mint az előző év azonos időszakában. Az ábráról látható, hogy valójában az EGT-n kívülről érkezők miatt nő ez a szám, már évek óta:
A vitában látszólag két oldal ütközik: a cégek azt állítják, nem találnak magyar munkásokat, a kormány szerint azonban lennének ilyenek, ha jobb munkakörülmények között, magasabb fizetésért dolgozhatnának.
A Master Good kisvárdai csirkevágóhídjáról indulva jártunk utána, mi is az igazság vendégmunkásfronton.
The post Szükség van-e vendégmunkásokra Magyarországon? – az új szabályozás változást hozhat a gödi akkugyártól a kisvárdai csirkebontóig first appeared on 24.hu.
