Az orosz drónok jelentette veszélyt, valamint azt, hogy merre halad a front, tökéletesen le lehet mérni az úton-útfélen heverő, kiégett autóroncsok közötti távolságokból.
Télen még le lehetett menni Kramatorszkból Druzskivkába: igaz, már akkor is érdemes volt százötvennel repeszteni, de az út fölötti drónhálókon csak itt-ott tátongott lyuk, és az utolsó szabad erődvárosból kiérve még meg lehetett inni egy kávét a megannyi kisbolt valamelyike mellett.
Nyolc hónappal később, augusztusban, ugyanezen az úton a kisboltok helyén olvadtműanyag-tócsák láthatók, a háló cafatokban lóg, az autóroncsokból pedig annyi van, hogy már nem mindegyiket tudják levontatni az útról. A levegőben folyamatosan égett műanyag bűze terjeng.
Máskor ezen az úton sokat kellett autózni, hogy háborús cselekményt lásson az ember, most csak ki kell rakni az indexet, és ilyen-olyan ösvények és kanyarok bevétele után elég egy bokorból integető gépfegyveres lövész mellett bekanyarodni egy fás-bokros területre.
Találós kérdés: kívül erdő, belül 28 tonna nemzeti büszkeség, mi az? Válasz: az első ukrán fejlesztésű NATO-sztenderd önjáró löveg, a Bohdana 2S22, pozícióban. Vagyis egy teherautó tetejére szerelt löveg, amely a szovjet 152 mm-es átmérőjű lövedékek helyett már 155 mm-essel dolgozik, és képes azokat akár 40 kilométerre is ellőni.
A teherautó-mélységű gödörben álcázva várakozik a tűzparancsra a kezelőszemélyzet: egy parancsnok, egy sofőr, egy töltő és egy irányzó – nem sokkal messzebb, a föld alá ásott körlet bejárata előtt élvezik az első hajnali napsugarakat.
The post „Úgy kell ápolnod az ágyút, mint a kisgyerekedet” – egyre távolabb űzik a drónok a tüzéreket a fronttól first appeared on 24.hu.
