Több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előny elfogadásával hozza összefüggésbe az ügyészség Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési minisztert. A vádhatóság kedden kezdeményezte a jelenleg is országgyűlési képviselőként politizáló Seszták mentelmi jogának felfüggesztését. Az Átlátszón másfél évtizede foglalkozunk a politikus üzleti kapcsolataival, a minisztériuma alá tartozó állami vagyon kezelésével és azzal, hogyan áramlottak a közpénz-milliárdok politikai hátországába, Kisvárdára.
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-i közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyik nyomozás, amelynek eredményeként a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes indítványozta Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését.
Az ügyészség szerint Seszták 2014 júniusa és 2018 májusa között nemzeti fejlesztési miniszterként többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t felügyelte, miközben a Volánbusz felett is az MNV gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A nyomozás adatai alapján a vádhatóság megalapozottan feltételezi, hogy Seszták és az MNV akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.
Az ügyészség emellett azt állítja, hogy egy építőipari cégcsoport képviselője az állami megrendelések fejében a beruházások vállalkozói díjának tíz százalékát ajánlotta fel Sesztáknak. A cégcsoport 2015 és 2018 között több kiemelt állami beruházást nyert, amelyekkel kapcsolatban a gyanú szerint több mint egymilliárd forintot juttatott a miniszternek. További mintegy 270 millió forint jogtalan előny származhatott a Nemzeti Sportközpontok által kiírt uszoda- és tornaterem-beruházásokból.
Az ügyészség szerint az eddig beszerzett bizonyítékok több rendbeli, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetési bűncselekmény gyanúját alapozhatják meg. A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlésnek kell döntenie. A most közölt ügyészségi gyanú nem jelent bűnösséget, arról büntetőeljárás és végső soron bíróság dönthet.
Már képviselőként előkerültek az offshore-kapcsolatok
Seszták neve jóval miniszteri kinevezése előtt megjelent az Átlátszón. 2013-ban írtunk arról, hogy egy szélessávú optikai hálózatok fejlesztésére kiírt pályázaton öt, röviddel korábban alapított, ugyanarra a címre bejegyzett társaság összesen 12,5 milliárd forint támogatást nyert. A cégek az EnterNet-csoporthoz kapcsolódtak, az Enternet Invest Zrt. felügyelőbizottságában pedig Seszták Miklós is szerepelt. A társaság korábbi tulajdonosai között ciprusi cégeket is találtunk.
Az ügy különösen azért volt érdekes, mert Seszták ekkor országgyűlési képviselőként tagja volt a gazdasági és informatikai bizottságnak, valamint vezette a közbeszerzési és vállalkozásszabályozási albizottságot.
Amikor 2014-ben Orbán Viktor Sesztákot jelölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére, portrét készítettünk a frissen kinevezendő miniszterről. Ebben az Enternet-ügy mellett bemutattuk kisvárdai politikai és üzleti hátországát is. Az optikai hálózatos pályázat egy részével időközben az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is foglalkozott.
Több mint ügyvéd: a Ramiris-csoport
2015 februárjában hosszú tényfeltárásban vizsgáltuk meg Seszták Miklós és a Ramiris-cégcsoport kapcsolatát. A miniszter korábban úgy beszélt több, környezetében megjelenő társaságról, mintha azokhoz lényegében ügyvédként kötődött volna.
A „Több mint ügyvéd” című cikkünkben azonban cégiratok, tulajdonosi kapcsolatok, kölcsönök és ingatlanügyletek alapján azt mutattuk be, hogy a viszony ennél összetettebb volt. Sesztákhoz vagy családjához kapcsolódó cégek, illetve a Ramiris érdekeltségei között több üzleti kapcsolatot is találtunk. Az Enternet-szál is ebbe a kapcsolatrendszerbe vezetett vissza.
A Ramiris-kör később más történeteinkben is felbukkant. 2016-ban például egy különös kisvárdai ingatlanügyet tártunk fel: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – amelyet miniszterként éppen Seszták felügyelt – állami tulajdonba vett egy helyben Bagolyvárként ismert épületet.
Az ingatlan hátterének feltérképezésekor Seszták korábbi üzleti kapcsolataihoz, családi érdekeltségeihez és a szerencsejáték-biznisz szereplőihez vezető szálakat is találtunk. Az adásvétel dokumentumainak megszerzéséért közérdekű adatigényléssel és perrel is küzdöttünk.
Milliárdok Kisvárdára
Seszták Miklós miniszterségének másik visszatérő témája az Átlátszón Kisvárda példátlan ütemű közpénzes fejlesztése volt.
2016-ban írtuk meg, hogy a városban új futballstadion épül. A beruházásra 2013-ban még 120 millió forintot terveztek, később azonban az összeg 1,6 milliárdra nőtt. A stadion látványterveit maga Seszták mutatta be egy kisvárdai mérkőzés szünetében. A létesítmény költsége később tovább emelkedett.
A stadion pedig csak egy volt a beruházások közül. Sportszálló és apartmanház, atlétikai centrum, uszoda, lőtér, teniszakadémia, vízicsúszdapark, ökofilmpark és több más fejlesztés követte egymást. 2017-ben például arról számoltunk be, hogy újabb 408 millió forintból atlétikai centrum épül Kisvárdán, miközben ugyanazok a kivitelezők több helyi állami megbízásban is sikeresek voltak.
A miniszterség végére már annyi állami és uniós fejlesztést gyűjtöttünk össze a városban, hogy 2020-ban drónnal is végignéztük, mi épült meg belőlük. A „kisvárdai NER-Disneylandről” készült összeállításunkban arra jutottunk, hogy Seszták 2014–2018 közötti minisztersége alatt több mint 20 milliárd forint állami és uniós közpénz érkezett Kisvárdára.
Minisztersége után sem tűnt el a kapcsolatrendszer
Seszták Miklós 2018-ban távozott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éléről, de az általunk korábban feltérképezett üzleti és politikai kapcsolatrendszer szereplői továbbra is sorra nyertek közpénzes beruházásokat.
2020-ban például egy több mint félmilliárd forintos tanuszoda-beruházásnál mutattuk be a Mikucza család cégeinek sikereit és kapcsolataikat a Seszták által támogatott kisvárdai rendezvényekkel, az ökofilmparkkal, a luxus-teniszakadémiával és a Rétközi-tó körüli fejlesztésekkel.
Az elmúlt másfél évtizedben tehát számos alkalommal vizsgáltuk Seszták Miklós üzleti környezetét, a hozzá köthető vállalkozói hálózatokat, az általa felügyelt állami szervezetek ügyleteit és a Kisvárdára jutó közpénzeket.
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-i indítványa konkrétan a Volánbusszal szerződő cégektől állítólagosan átvett több mint 11 milliárd forintra, egy építőipari cégcsoporthoz köthető több mint egymilliárdra, valamint sportlétesítmény-beruházásokkal összefüggő mintegy 270 millió forintra vonatkozik.
Hogy az ügyészség gyanújából lesz-e vádemelés, és ha igen, megállnak-e a vádak a bíróság előtt, még nem tudható. Ehhez elsőként az Országgyűlésnek kell döntenie Seszták Miklós mentelmi jogáról.
Összefoglalónk mesterséges intelligencia segítségével készült. Címlapfotó: Seszták Miklós fideszes országgyűlési képviselő beszédet mond a cigándi tanuszoda átadásán 2023. április 14-én – MTI / Ceglédi Zsolt
