Napjainkban minden ötödik-hatodik pár meddőségi problémákkal küzd, azonban jelentős különbség Magyarországon a többi országhoz képest, hogy idehaza az állam támogatja ezen kezelések jelentős részét, a demográfiai mutatók feltornázása céljából. Míg éveken át alig volt elérhető adat az asszisztált reprodukciós központok teljesítményéről, most részletes adatsort tett közzé a Humánreprodukciós Igazgatóság a centrumok 2024–2025. évi mutatóiról.
Mint azt a 24.hu meddőségről szóló sorozatának első részében részletesen is kifejtettük, a meddőségi kezelések két nagy csoportra oszthatók. Az egyik az inszemináció, amikor a hímivarsejteket közvetlenül a méhbe juttatják az ovuláció idején, míg a másik a lombikkezelés (IVF), amikor a petesejteket a testen kívül, laboratóriumban termékenyítik meg a spermiumokkal, majd a létrejött embriót ültetik be a méhbe. Az elemzés leginkább ez utóbbi eredményeit taglalja.
Fontos az életkor
A meddőségi ellátásban a 35 évnél idősebbek felülreprezentáltak, ami azért is probléma, mert a jelentés szerint az idősebb páciensek körében az elérhető eredményesség alacsonyabb, mint a biológiailag ideálisabb életkorban lévő korcsoportok esetében. A KSH adatai szerint
az első gyermek vállalásának átlagéletkora az elmúlt években folyamatosan emelkedett, 2025-ben 29,47 év volt.
A KSH adatai szerint 2011-hez képest 2025-ben a szülőképes korú nők száma jelentősen csökkent, a 15–49 éves korosztályban 13 százalékkal, míg a családalapítás szempontjából biológiailag ideális életkornak tekintett 20–39 éves korosztályban közel 22 százalékkal. Ez az eltolódás azonban magával hozza a lehetséges születések számának csökkenését és hosszabb távon a meddőségi ellátást igénybe vevő pácienspopuláció létszámára, valamint életkori összetételére is hatással lehet.
A konkrét számoknál maradva: 2025-ben 616-tal kevesebb petesejtleszívás történt, mint 2024-ben. Közben a friss- és fagyasztottembrió-beültetésekre vetített terhességi arány az egész országban nagyjából 3 százalékkal emelkedett: 32,26 százalékról 35,03 százalékra. Ha csak külön a fagyasztottembrió-transzferre vetített terhességi arányt (FET terhességi arány) nézzük, akkor 28,39-ről 31,50 százalékra emelkedett ez a mutató.
A másik fontos, nemzetközi szinten jegyzett indikátor az ikerszülések aránya.
A meddőségi ellátásban gyakori, hogy egyszerre több embriót ültetnek be, hogy nagyobb esély legyen a fogantatásra. A több embrióbeültetés miatt létrejött ikerterhesség esetében azonban bármilyen komplikációnak nagyobb a kockázata. A Humánreprodukciós Igazgatóság célja évek óta ennek a számnak a csökkentése, aminek a Telex szerint van is eredménye: az ikerszülések aránya 2024-ben 8,10 százalék volt, amely jóval a nemzetközi 13 százalékos célérték alatt van.
Nagy különbségek a centrumok között
A centrumok eredményeit áttekintve elmondható, hogy a 2025-ös friss ET-arány, azaz a friss embrióbeültetés utáni terhességi arány 23,4 és 50,4 százalék között mozgott. Vagyis, ilyen arányban sikerült a teherbe esés. A FET-arány, vagyis a fagyasztottembrió-beültetés utáni terhességi arány 13,2 és 53,6 százalék között mozgott. A jelentés alapján azonban jelentősen eltérő sikerességi mutatókat produkáltak a vizsgált 13 intézetben.
A 2025. évi intézeti adatok alapján a frissembrió-beültetésre vetített terhességi arányok magasabbak a győri intézet, az SE ARO (Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Osztály) és az SE ARC (Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrum) helyszíneken, míg a kútvölgyi, kaposvári és angyalföldi intézetekben alacsonyabbak. A fagyasztottembrió-transzferekre vetített terhességi arányokat tekintve az SE ARO, Győr és Szeged van a legjobb helyzetben, míg Kaposvár, a kútvölgyi intézet és Pécs az alacsonyabb értéktartományba tartozott. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a gazdagréti, az angyalföldi, a kaposvári központ és az SE ARO jellemzően több 41 évesnél idősebb pácienst lát el, mint a többi intézmény.
A 13 intézetből 9-ben javult mind a friss-, mind a fagyasztottembrió-beültetésre vetített terhességi arány az előző évi adatokhoz képest.
És hogy mi okozhatta ezt? Az okok között ott van például, hogy eltörölték az embrióbeültetések közötti, kötelező három hónapos várakozási időt. Emellett közfinanszírozott formában is elérhetővé váltak olyan diagnosztikai, és műtéti eljárások, amelyek korábban csak a magánellátásban voltak.
Messze vagyunk az európai átlagtól
A Telex kiemeli, hogy bár a magyar reprodukciós ellátás hatékonysága javuló tendenciát mutat, nemzetközi összehasonlításban még mindig le vagyunk maradva. 2024-ben itthon az átlagos kumulatív élveszülési ráta 26,4 százalék volt. A kumulatív születési ráta egy évre vetítve mutatja meg az asszisztált reprodukciós eljárásokból történt szülések és az adott időszak alatt történt petesejtleszívások arányát.
Hegedűs Zsolt a Facebookon korábban azt írta: egyes centrumokban a becsült kumulatív élveszülési ráta 40 százalék felett alakul, míg máshol 17-19 százalék körüli. Európai összehasonlításban három teljes kezelési ciklus alatt 2023-ban az élve születési ráta megközelítette a 37 százalékot. Ettől tehát még elmarad a magyarországi átlag. Ebben szerepe lehet annak is, hogy bizonyos új megoldásokat még nem használnak itthon – ilyen például a petesejt-donáció, amiben komoly vita alakult ki még a Fidesz-kormány alatt. Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány egészségügyi minisztere a rendszer teljes felülvizsgálatát ígérte – beleértve petesejt-donációt is.
Meddőséggel foglalkozó cikksorozatunk itt olvasható:
- „Életük során a nők mintegy 70 százalékának lesz miómája”
- Ordító jelei vannak a meddőség hátterében leggyakrabban meghúzódó hormonális zavaroknak
- „Kerüljük, hogy a nadrágzsebünkben legyen a telefon” – szakértővel mutatjuk be, mit tehetnek a férfiak az egészségük megóvásáért
- Akár félmillió magyar nő is küzdhet endometriózissal, ami miatt a szex és a menstruáció is kínszenvedés lehet
- „A divatdiéták kifejezetten ronthatják a terhesség esélyeit” – ezek a legfontosabb életmódbeli változtatások gyermekvállalás előtt
- Mit tegyünk, ha nem jön a baba? – ezt érdemes tudni a meddőségi kezelésről
The post Közzétették a meddőségi kezelési adatokat: javuló teherbe esési számok, mégis messze vagyunk az európai átlagtól first appeared on 24.hu.
