A csimpánzoktól a drónokig: hogyan lett az ősi agresszióból modern háború?

Az ember története egyben a háborúk története is: a legkorábbi közösségek közötti erőszakos összecsapásoktól az ókori hadseregeken és a világháborúk ipari méretű pusztításán át egészen a mai, drónokkal és precíziós fegyverekkel vívott háborúkig. Miközben az eszközök és a hadviselés technológiája gyökeresen megváltozott, a háborúzás alapvető mintázatai fennmaradtak. A Darwin démonai legújabb adásában azt vizsgáljuk, hogy miért nem számolta fel az evolúció a háborút, hogyan reagál az emberi szervezet a harcra és traumára, illetve hogyan változtatta meg a háború az orvoslást. Szóba kerül a csimpánzok határ- és csoportkonfliktusa, az agresszió evolúciós logikája, a harc közbeni fájdalomcsillapítás és „időlassulás”, a krónikus stressz, a PTSD és a háború eufóriája is. Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában. A moderátor Nyári Gábor. Ha a háború fiatal, egészséges emberek tömeges halálával jár, miért nem számolta fel ezt a viselkedést az evolúció? Tényleg létezik „alfa hím”, vagy ez egy félreértett evolúciós mítosz? Mi történik az emberi aggyal és testtel, amikor hirtelen élet-halál helyzetbe kerülünk? Miért tűnhet ilyenkor úgy, mintha lelassulna az idő? Miért lehet euforikus a harc, és mi köze ennek a státuszhoz, a hősiességhez és a párválasztáshoz? Hallgasd alább: