Titkolt közpénzköltés az MNB-ben: Varga Mihályék kijátszották a Matolcsy-féle „elvesztette közpénzjellegét” kártyát

Közérdekű adatigénylést nyújtott be a Transparency International Magyarország még július elején a Magyar Nemzeti Banknak, amiben a jegybank által 2025. január 1-je után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait kérték ki. A Ligeti Miklós jogi vezető által benyújtott kérelem azokra az adatokra vonatkozott, amiket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény 33. paragrafusa alapján a TI szerint az MNB-nek egyébként is kötelessége közzétenni, és amik az törvény 1 melléklet III/4. pontjában szerepelnek.Ez a bizonyos 1. melléklet az úgynevezett általános közzétételi lista, aminek a III/4. pontjában többek között az áll, hogy a törvény hatálya kiterjed az alábbiakra: „az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai”.Az MNB azt egyébként rendszeresen közzéteszi, hogy kiknek, milyen szervezeteknek nyújt legalább 5 milliós támogatást; az idei első negyedévben például a Will Alapítvány a Női Vezetőkért, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kulturális, kiállítási és fejlesztési programjait és tevékenységét támogató Corvina Alapítvány, valamint az MNB saját, 1993-ban, még a Matolcsy-féle alapítványosdi előtt létrehozott Alapítvány a Közjóért alapítványát támogatta, aminek a mostani 400 millió előtti a tavalyi harmadik negyedévben is adott 200 milliót, míg az idei második negyedévben két Máltai szervezet kapott pénzt.Az egyéb szerződéseiket viszont nem hozzák nyilvánosságra, miközben a TI szerint kötelesek lennének „internete