Hann Endre gyorsan reagált Mráz Ágoston interjújára, szerinte a nézőpontos nyilvánosan elismerte, hogy hazudott a kampányban

Mint megírtuk, hosszú hallgatás és a választási eredmény csúfos benézése miatt elkezdett önvizsgálat után bocsánatkérő interjút adott a Magyar Nemzetnek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Ebben egyebek között arról beszélt, hogy ők márciusban még azt mérték, hogy a Fidesz nyer majd, de aztán az utolsó pillanatban fordult át a közhangulat a Tisza oldalára. Arról nem beszélt, hogy a nem fideszes közvéleménykutatók már jó ideje tartós Tisza-fölényt mérték, és éppen Mráz volt az, aki ezek a kutatásokat fölényesen leszólta.Mráz és a Mediant vezető Hann Endre akkor, március 26-án valóban leült egy asztalhoz. Ekkor a helyzet az volt, hogy a Medián február végén közölt egy olyan kutatást, melyben minden addiginál nagyobb, 20 százalékos Tisza-előnyt mértek a Fideszhez képest. Erre rögtön ugrott a kormányzati médiagépezet, melynek csúcsát (vagy inkább mélypontját) a megafonos Deák Dániel posztja jelentette. Ő megszerzett néhány táblázatot, melyek a mediános felmérés nyers adatfelvételi számait tartalmazták. Deák ezek alapján egyszerű hamisítással vádolta a Mediánt, még Orbán Viktor is gúnyolódott Hann Endrén.A márciusi Mráz-Hann beszélgetés előtt a Medián azt jelezte, hogy a választani tudó biztos szavazók között 58 százalékon áll a Tisza, 35 százalékon a Fidesz, ami 23 pontos ellenzéki előnyt jelent. A Mi Hazánk a maga 4 százalékával nem jutna be a parlamentbe. A Medián után egy nappal jelentek meg a kormányközeli a Nézőpont legfrissebb számai. Ők egyenesen azt a címet adták kutatásuknak, hogy „a Nézőpont realistább a Mediánnál”, és részletesen össze is hasonlítják számaikat. Náluk a választani tudó biztos szavazók között hat százalékkal a Fidesz vezet: 46 százalék Fidesz, 40 százalék Tisza, 8 százalék Mi Hazánk a Nézőpontnál, ők tehát hárompárti parlamentre számítanak.A vitában Hann azt mondta, hogy Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvéleménykutatók hitele. „Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett”, és ezt nem is titkolja, ré