Az új legfőbb ügyész parlamenti választásnak napjára időzítve nagyinterjút adott Polt Péter, a poszt korábbi tulajdonosa, aki az Orbán-éra végén az Alkotmánybíróságot vezette.
Polt az beszélgetésben az Indexen jelentette be, hogy a Tisza-kormány őt is érintő döntései miatt „a saját önbecsülése, és az ország érdekében” a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Bírósági elnököt, bírót jogállamban ilyen módon nem lehet hivatalából elmozdítani. Erről számos nemzetközi szintű döntés született, mint például Baka András ügyében is. Nem arról van szó, hogy például nem lehet 70 éves korhatárt bevezetni. Lehet. Mint ahogy a 12 éves mandátumot is le lehet csökkenteni kilencre – de csak kimenő rendszerben
– mondta Polt hozzátéve, hogy azoknak, akiket tizenkét évre választottak meg, azoknak ki kell tölteniük a tizenkét évet, akiket az új szabályok szerint választanak, azok mandátuma már kilenc év.
Polt hosszan beszél a Fidesz indulásától az elmúlt évekig terjedő időszakokról, és tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint hivatali ideje alatt az ügyészségen nem vizsgálták ki a kormánypárthoz köthető nagy ügyeket.
Az OLAF által is nyomozott, és csalásnak ítélt Elios-üggyel kapcsolatban is azt állítja: jogszerű volt, hogy nem találták büntethetőnek Tiborcz István közvilágítási bizniszét.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálta az ügyet, és úgy ítélte meg, hogy történhetett közigazgatási szabálytalanság, de csalás vagy sikkasztás nem. Az Elios-ügyet megszüntető határozat legfontosabb megállapítása úgy hangzott: azért nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak, mert Magyarországon a vertikális kartellt nem büntetik. Az OLAF egyik fő állítása éppen az volt, hogy vertikális kartell történt. Ez lehet szabálytalan, de nem feltétlenül értékelendő büntetőjogilag
állította Polt.
Polt további magyarázatait az Indexen olvashatják.
The post Polt Péter Strasbuorghoz fordul az alkotmánybírósági tagsága elvesztése miatt first appeared on 24.hu.
