Először alakíthat frakciót a szélsőjobb a francia szenátusban

A Marine Le Pen-féle francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) és szövetségesei rekordot jelentő 14 mandátumot szereztek a jobboldal által uralt szenátusban tartott választáson. Ezzel – alig néhány hónappal az elnökválasztás előtt – megnégyszerezték képviselőik számát a 348 fős felsőházban.Az RN vasárnap kilenc új szenátori mandátumot szerzett, a 2023-ban megválasztott három képviselőjén felül. További két szenátori helyet az RN szövetségesének, Éric Ciottinak a pártja, a Köztársaságért Egyesült Jobboldal (UDR) nyert el, így áll össze a 14 mandátum. Jordan Bardella, az RN elnöke már bejelentette, hogy az UDR képviselőivel közösen alakítanak képviselőcsoportot. (Franciaországban a szenátorokat a helyi választott tisztségviselők választják meg, a felsőház felét háromévente újítják meg. A szenátorok megbízatása hat évre szól.)Marine Le Pen az eredmények kihirdetése után történelmi győzelemnek nevezte az eredményt. A párt történetében először lépte át a tízmandátumos küszöböt, amely lehetővé teszi, hogy önálló képviselőcsoportot alakítson a szenátusban.Az előzetes eredmények alapján egyébként a jobboldal, a centrum és a baloldali szocialisták továbbra is a felsőház három meghatározó politikai ereje maradnak.A szélsőjobboldali párt 2014-ben, még Nemzeti Front néven, két mandátummal jutott be először a szenátusba, 2023-ban pedig három helyet szerzett. Le Pen pártja a 2024-es előrehozott választások után a Nemzetgyűlés, vagyis a francia parlament alsóházának legnagyobb pártja lett, miután Macron előrehozott választást írt ki. (Guardian)