Harminc évvel az olajszőkítés fénykora után még mindig nem tudjuk pontosan, kik voltak a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb korrupciós és szervezett bűnözési botrányának valódi haszonélvezői. Az ügy most, 2026-ban új fordulatot vehet: a kormányváltás után kiderült, hogy egyes kulcsfontosságú dokumentumoknak nyoma veszett, más iratokat pedig korábban megsemmisítettek. Az Átlátszó cikksorozatában azonban eddig nem ismert részleteket tártunk fel.
Mit árulnak el az eltűnt akták az állam, a politika és a szervezett bűnözés kapcsolatáról? Erről beszélgetünk a Papíron Szép legújabb adásában Papp László Tamás oknyomozó újságíróval, aki évek óta kutatja az olajügyek történetét, az Átlátszón megjelent cikksorozatában is számos eddig ismeretlen részletet, összefüggést és szereplőt mutatott be.
Felidézzük, hogyan épült fel az olajbiznisz, miként duzzadt néhány ügyeskedő vállalkozó elhanyagolhatónak tűnő tevékenységéből több százmilliárd forintos üzletté, és hogyan jelentek meg a történetben az állami intézmények, a rendőrség, valamint a rendszerváltás utáni politikai szereplők. Szó esik az Energol felemelkedéséről, Portik Tamás és Pintér Sándor szerepéről, és azokról a dokumentumokról, amik szerint bizonyos intézkedéseket „külön kérésre” töröltek az olajbizottság döntés-előkészítő anyagaiból.
A kormányváltást követően több adatigénylésünkre is olyan válasz érkezett, amikből az derül ki, hogy az ügyet feltárni hivatott egykori parlamenti bizottság által bekért dokumentumok egy része már nem található meg a nyilvántartásokban. Az eltűnt iratok között szerepel a sokat emlegetett 405-ös ukrán nyomozati anyag, valamint olyan jelentések is, amik a rendőrségi korrupció szempontjából lehettek volna kiemelkedően fontosak.
Mit jelentene a gyakorlatban az aktanyilvánosság, és miért nem pusztán történészi vagy újságírói kérdés az olajügyek teljes feltárása? Vajon megismerhető-e valaha a teljes történet? És ha igen, milyen következményekkel járna, ha a nyilvánosság végre hozzáférhetne azokhoz az iratokhoz, amik három évtizede a rendszerváltás egyik legnagyobb botrányát őrzik?
A tartalomból
00:00:51 – Miért beszélünk még mindig az olajszőkítésről? A rendszerváltás egyik legnagyobb botránya harminc évvel később is felvet kérdéseket.
00:01:17 – Hogyan teremtenek az állami döntések váratlan lehetőségeket a szervezett bűnözés számára? A szesztilalomtól a drogháborúig.
00:06:35 – Az olajbiznisz következményeként több százmilliárd forint tűnhetett el a költségvetésből. Hogyan vált iparággá a kis ügyeskedés?
00:08:27 – Az Energol felemelkedése: Portik Tamás, volt rendőri vezetők és az állami korrupció szerepe.
00:11:38 – A hatóságok éveken, évtizedeken át jelezték a problémát. Miért maradt mégis érintetlen a rendszer?
00:12:35 – „Ezt a pontot külön kérésre töröltük.” Friss dokumentumok helyezhetik új megvilágításba a döntéshozatalt.
00:14:20 – Miért lett újra aktuális az olajügy 2026-ban? Leszámolások, robbantások és a Boros-ügy: mi történt, amikor véget ért az olajbiznisz?
00:19:06 – Polt Péter, Pintér Sándor és a felelősség kérdése az olajügyek kivizsgálásában.
00:20:03 – Több mint négyezer olajügy, több száz elítélt – mindössze egy rendőr és egy minisztériumi tisztviselő volt a vádlottak között. Mi hiányzott: az eszköz vagy a politikai akarat?
00:24:03 – „A rendőrség kereste Portikot, de mindig olyankor, amikor nem volt ott.”
00:27:34 – A kormányváltás után derült ki, hogy több kulcsfontosságú olajügyi dokumentumnak is nyoma veszett.
A Papíron Szép legújabb adása már meghallgatható Youtube-on, Soundcloudon, Spotifyon, Google Podcaston, a Player.fm-en és további helyeken.
Az Átlátszó olajügyekkel foglalkozó cikksorozata itt olvasható.
Ha fontos neked, amit csinálunk, támogass minket rendszeres adománnyal. Figyelmedbe ajánljuk készülő dokumentumfilmünket, a hazai akkugyárak történetét és azok gazdasági-társadalmi-ökológiai következményeit bemutató Fekete port, aminek megjelenéséhez a te közreműködésedre is szükség van.
Kérdezett: Solti Hanna – Címlapkép, videó: Mitsányi Zsolt, Bodoky Bence
