A holdbázis felépítéséhez szükséges újabb rendelkezéseket hozott meg a NASA. Az űrügynökség szeptember 30-án három új kutatóműszer bevetéséről, illetve egy 5G-s kommunikációs rendszer kiépítéséről döntött.
Föld alatti járatokat és jeget keresnek a Holdon
Közlésük szerint a három eszköz olyan vizsgálatok fog végezni a Hold felszínén, amelyek biztosítják, hogy a később odaérkező űrhajósok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek ott tartózkodásuk alatt. A déli-sarki Holdi Környezetfigyelő Állomás (LEMS-SP) például egy olyan műszer, amely megfigyeli a felszínre hulló mikrometeoroidokat, nyomon követi a könnyen gázzá alakuló, illékony anyagok mennyiségét a környezetben, illetve érzékeli a szeizmikus mozgásokat is. E képességeknek köszönhető számos, a holdábzist és az űrhajósokat potenciálisan fenyegető veszélyforrást képes felmérni.
Egy másik, GIMLI névre keresztelt műszercsomagot a Marius Hills-i gödörhöz fogják küldeni, amely vélhetően egy méretes földalatti lávacsatorna bevezető nyílása. Az eszköz feladata az lesz, hogy megerősítse egy vagy több lávacsatorna jelenlétét a felszín alatt, ezek képződmények ugyanis fontos óvóhelyként szolgálhatnak az űrhajósok számára a sugárzással, a szélsőséges hőmérséklettel, valamint a mikrometeoridokkal szemben.
A DISCO nevű eszköz pedig azt vizsgálja majd, hogyan viselkedik a holdfelszín. Egyebek mellett megfigyeli, hogyan bolygatja meg a talajt a rakétahajtóművek működése, mennyire stabil a felszín a járművek közlekedéséhez, illetve meghatározza, hol található jég és milyen mennyiségben.
A beépített Wi-Fi 6-tal rendelkező 5G-s hálózat kiépítésével a Modulate Space Corporation nevű magáncéget bízták meg. A jelenlegi tervek szerint a hálózatot 2028. november 30. és december 31. között már a Hold felszínén fogják kipróbálni.
Arról nem adtak hírt, hogy a három tudományos műszer mikor landolhat az égitesten, de korábbi bejelentésekből tudjuk, hogy a NASA már idén ősszel el szeretné indítani a holdbázist megalapozó első küldetéseket.
Még idén három holdbázis-küldetés indulhat
A sorban első, Moon Base–1 nevű misszió legkorábban 2026 őszén startolhat el, és a Blue Origin űrvállalat Blue Moon nevű leszállóegységét használja majd. A leszállóegység a tervek szerint a Shackleton kráter mellett fog landolni, és a SCALPSS kamerarendszert, valamint az LRA lézeres mérőeszközt szállítja majd.
A Moon Base–2 szintén még idén megvalósulhat, és mintegy 500 kilogrammnyi rakományt szállíthat a Holdra. Ez a küldetés az Astrobotic Griffin nevű leszállóegységét használná, amelynek része egy FLIP névre keresztelt holdjáró is. Ezzel az eszközzel alapoznák meg a jövőbeni holdi járművek működését.
A Moon Base–3 céldátuma pedig 2026 végére tehető, és az Intuitive Machines Nova-C Trinity leszállóegységét alkamazza majd. Olyan eszközöket fog szállítani az égitestre, amelyek egyebek mellett a holdi felszínt és mágneses mezőket tanulmányozzák.
A NASA azt ígére, még idén több mint egy tucat további Moon Base-küldetést jelentenek be. Az űrügynökség továbbá közölte, hogy 2028-ra képesek lesznek olyan járműveket juttatni az égitestre, amelyek űrhajósok és rakományok szállítására is alkalmasak. Ez nagyon fontos lépés a tartós holdi jelenlét kiépítése felé. A tervezett járművek között szerepel az Astrolab vállalat CLV–1 nevű eszköze, amely mintegy 900 kilogrammot nyom, és síkterepen csaknem 10 kilométer/órás sebességet tud elérni, valamint a Lunar Outpost cég Pegasus holdautója, amely könnyebb, gyorsabb, és önvezető, távirányítású, illetve manuális üzemmódokra is képes.
Szintén 2028-ra tervezik a MoonFall nevű misszió indítását, amely négy drónt juttatna a Holdra. Ezek feladata az lesz, hogy feltérképezzék az égitest felszínét, és alkalmas leszállóhelyeket keressenek az Artemis-program űrhajósai számára. A drónokat a Firefly Aerospace eszköze szállítja majd a Holdhoz, de a felszínre önállóan jutnak le, az égitest déli pólusánál fognak landolni.
Állandó lesz az emberi jelenlét a Holdon
A NASA korábbi közlése szerint három fázisban tervezik megépíteni a holdbázist, jelenleg az elsőnél tartunk:
- fázis: Különböző missziók alkalmával holdjárókat, valamint energiatermelésre, kommunikációra, navigációra és tudományos munkákra használható eszközöket juttatnak a Holdra.
- fázis: Félig lakható infrastruktúrát hoznak létre az égitest felszínén, amibe egy zárt terű holdautó is beletartozik. Ennek köszönhetően az asztronauták már képesek lesznek érdemben a Holdon dolgozni.
- fázis: Végül tartós holdbázist alakítanak ki, többfunkciós lakóhelyekkel, holdautókkal.
Az első fázis az elképzelések szerint 2029-ig tarthat, ekkor kezdődik a második fázis, a harmadik pedig 2032-ben veheti kezdetét.
A holdbázis projektjéhez szorosan kapcsolódik az Artemis-program, amelynek fő célja, hogy újra embereket juttasson a Holdra. Az ezt megalapozó Artemis–3 küldetést a NASA 2027-re tervezi, az első emberes holdra szállást teljesítő Artemis–4 pedig 2028-ban startolhat el. Sajtóértesülések szerint utóbbi időpont meglehetősen optimista, ugyanis könnyen lehet, hogy nem készülnek el időben a NASA holdra szálláshoz szükséges űrruhái. Az Artemis–5-tel kezdődően rendszeresen szeretnének űrhajósokat juttatni az égitestre, legalább félévente egyszer.
The post Alagutakat keres és 5G-s hálózatot épít a NASA a Holdon first appeared on 24.hu.
