Bár a különböző életkorú emberek teljesen más kihívásokkal és feladatokkal néznek szembe, egy valamiben nincs eltérés köztük: mindegyiküket számos stresszhatás éri a mindennapjaikban. A feszültséggel azonban más és más módszerekkel igyekeznek megküzdeni. Ami egy huszonéves számára abszolút magától értetődő megküzdési mechanizmus, az egy nyugdíjas szemszögéből nézve lehet, hogy teljesen érthetetlen. És ugyanez igaz lehet fordítva is. Pedig a különböző generációk képviselői rengeteget tanulhatnának egymástól, kiegészítve saját rutinjaikat a másik korosztálytól kapott tapasztalatokkal.
Tűrés vagy megosztás?
Az idősebb generációk egy részénél sokáig természetesnek számított, hogy a nehézségeket elsősorban csendben kell elviselni. A munkahelyi problémákról, a kimerültségről vagy a lelki nehézségekről kevésbé illett beszélni. A teljesítmény, a kötelességtudat és a kitartás sokszor fontosabbnak számított annál, hogy valaki hogyan érzi magát közben. Ez főleg a férfiak esetében volt így, de a nők sem szívesen teregették ki az otthoni szennyest, nehogy szó érje a ház elejét.
A Z generáció képviselői, vagyis a mai huszonévesek ezzel szemben jóval természetesebben beszélnek a mentális terhelésről egymás között, sőt, a pszichológus felkeresése, a kiégés vagy a szorongás megnevezése sem számít tabunak.
Nézőpont kérdése, hogy a két példa közül melyiket tartjuk szimpatikusabbnak, az azonban nem kérdés, hogy mindkét szokásrendszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Éppen ezért a legjobb megoldás az lehet, ha a kettő vegyítésével próbáljuk megtalálni az arany középutat.
Mit tanulhatnak egymástól?
Az idősebb generációk zárkózottsága könnyen toxikussá válhat, hiszen megnehezíti a segítségkérést, és komoly mentális terhet jelenthet, ha minden problémánkkal egyedül kell megküzdenünk, ráadásul még csak nem is beszélhetünk róla. A hallgatás ugyanakkor nem minden esetben rossz.
A nehéz helyzetekben szükség lehet arra, hogy ne adjuk fel azonnal, hanem képesek legyünk hosszabb ideig is működni kellemetlen körülmények között. A pszichológiában a reziliencia, vagyis a megterhelő helyzetekhez való alkalmazkodás és az azokból való felépülés fontos képesség.
Ha nem osztjuk meg minden problémánkat azonnal, és nem kérünk segítséget, hanem először megpróbáljuk magunk feldolgozni, megoldani a helyzetet, azzal ráadásul a türelmünk, a kitartásunk is fejlődhet. Ha pedig sikerül teljesen önállóan felülkerekednünk egy nehéz szituáción, az komoly löketet adhat az önbizalmunknak is.
A fiatalabb generációknak viszont igazuk van abban, hogy senkinek nem kötelessége egyedül, csendben szenvednie. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy egy kihívás túl nagy a számára, egyáltalán nem szégyen segítséget kérni a szeretteitől, vagy akár egy mentálhigiénés szakembertől.
A két megközelítés között tehát valójában nem kell választani. A hatékony stresszkezeléshez egyaránt szükség lehet kitartásra és arra, hogy tudjuk, mikor érdemes megosztani a terheinket másokkal. Nem minden nehézséget kell azonnal másra bíznunk, de azt sem érdemes megvárni, amíg egyedül már nem bírjuk tovább.
Hirdetés
Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte
A Sedacur forte a valeriána, a komló és a citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. 30 és 60 szemes kiszerelésben is elérhető.
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Vény nélkül kapható gyógyszer
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
The post Stresszgenerációk: ezért élik meg másképp a feszültséget a különböző korcsoportok first appeared on 24.hu.
