Mesélni kezdett a KSH, majd inkább letiltotta a kutatókat, akik számonkérték, hogy az adataik is mesébe illőek

A Magyar Népmese Napja volt a héten, és a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) úgy gondolta, jó ötlet lenne, ha a témába illően mesélnének el pár szüzsébe vágó adatot a Facebook oldalukon. Egyszer volt, hol nem volt, volt három fivér, de nem is három, mert 155 ezer háromgyerekes család van ám Magyarországon, így kezdték, a statisztikusok meséje pedig azzal végződött, hogy a boldogan éltek, míg meg nem haltak Magyarországon a férfiaknál aktuálisan 74,13 évet jelent (a nőknél hattal többet).A KSH-nak azonban nem jutott eszébe, hogy a számok mesébe illesztésével mekkora magaslabdát adnak azok után, hogy módszeresen téves adatokat produkáltak éveken át, ami miatt komoly kutatók is az adathamisítás lehetőségéről beszéltek.A Statisztikai Hivatal éveken át rendre olyan szegénységi adatokat tett közzé, és közölt az Európai Unió felé is, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. A tévedés rendre olyan irányú volt, hogy a magyar szegénység mértéke kisebbnek tűnt a valóságosnál, ami így a kormányzati narratívába is jól illeszkedett.Miután ez kiderült, a KSH sokáig tagadott, áltudományosnak minősítve a problémára a figyelmet felhívó kutatók munkáját, majd kénytelen-kelletlen lefolytatott egy adatrevíziót, és elismerte a tévedések egy részét. A felelősséget és a hibák hátterét azonban ezután is elkenték. Több jel utal arra, hogy az azóta módosított adatok sincsenek rendben, ami tovább rombolhatja a KSH hitelességét. Ezek után nem mindenkinek jött be, hogy a KSH a Magyar Népmese Napjára ráugorva azzal jópofáskodik, hogy „most egy kicsit másképp mesélünk: KSH-adatokkal. Hol volt, hol nem volt… az adatokon innen és a statisztikán túl”.A KSH posztja alatt a magyar társadalomkutatók közül először az a Gregor Anikó jelent meg kommentelőként, aki a szeptemberi tanévnyitón ELTE-s szakszervezeti vezetőként lépett oda Magyar Péterhez, hogy átadjon neki egy listát a nevetséges oktatói bérekről az egyetemen.