Heti abszurd: Nagyon Gyorskocsi utca a felhő és a purgatórium között

Az vesse az első követ Hankó Balázsra, aki nem ugyanilyen zavartan botorkált volna az autó körül az adóhatóság bűnügyi főosztályának az idézésével a zsebében, mígnem az autó elszáguld, és mi mehetünk a szabadságvesztés felé gyalog, hogy aztán cirka százméterenként kívánjon letartóztatni (és kívánjon boldog zárkaéveket) a heveny lopásfrász miatt fenekedő népharag. Mi még a járművet is elvétettük volna talán a „nagyon Gyorskocsi utcában” (Wéhli Márk pályaműve/Facebook), időgépbe ülünk esetleg vagy Hold-rakétába, hiszen mégsem mindennap veszik őrizetbe az embert. Az sem vállalhatatlan kockázat, ha kijelentjük, a legtöbben egy életen át nem kerülünk ilyen helyzetbe, ahogy olyanba sem, hogy titkos kuratóriumban milliárdok sorsáról kelljen döntenünk egy velejéig illiberális padre kormányában. Hovatovább profiként tudjuk kivédeni úgy általában és jellemzően, hogy bármiféle közpénz közelébe sodorjon minket a balszerencsénk. Így elég könnyű nem lopni, az is igaz.