Önkielégítés minden mennyiségben – egy öreg, iszapszemű rája kalandjai a sorkatonaságra emlékező kiállításon (18+)

Remek kiállítást hozott össze a Néprajzi Múzeum a sorkatonaság eltűnőben lévő kultúrájáról. Akkor is élvezni fogod, ha benne voltál, és akkor is, ha nem. Hogy miért, azt aknavetős és légvédelmi lövész képzettséggel egyaránt rendelkező kultúrfronttudósítónk meséli el. Állok a kerekeken guruló tábori konyha – úgy is, mint gulyáságyú – előtt, és lemondó tekintettel vizsgálgatom a tippre legalább 30 éve elromlott szerkezetet. A gázolajat porlasztó égőfejek még Maléter Pál kollégám életében csesződhettek el, így hagyományos módon, fával kell alágyújtanom, vagy 200 ember marad éhen. Az ágak azonban majdnem olyan nedvesek, mint a zoknim. Szerencse, hogy az egyik öreg szakács megszánt, elárulta, hogy a beépített olajtűzhely tartálya és vezetékrendszere is megmaradtak, és ők úgy szoktak bedurrantani, hogy megrakják fával a tűzteret, aztán rácsorgatnak pár deci gázolajat, majd gyufával meggyújtják. Így is teszek. De abban a pillanatban, hogy az égő gyufát rádobom az olajtól csöpögő fára, a semmiből lecsap rám a teljes hete visszafojtott kakálhatnék. A visszafojtás oka, hogy a tábori latrina egy szobányi alapterületű, négyzet alakú, szarral teli üreg, aminek a négy oldalára egy-egy hosszú, sörpadra emlékezető, deszkából ácsolt ülőkét állítottak, így vállt a vállnak vetve kéne gruppenszarnom másokkal, és én inkább halnék meg vagy lépnék be a kommunista pártba. Kóborolva sem lehet kakálni, mert a táborunk körül vaddisznókondák járőröznek. Az érzés annyira elsöprő, hogy nincs időm mérlegelni. Három ugrással a közeli susnyásban termek, és letolom a gatyámat. Még le sem kuporodtam, amikor méteres lángok csapnak elő a gulyáságyúból. Mi a rák? Nyitva hagytam a gázolajcsapot! De a perisztaltika nem ereszt, amit megértek, végül is egy hete várnak a beleim, így guggolva nézem végig, ahogy a lángok elborítják a gulyáságyúmat. Végre végzek, három ugrással a tetthelyen termek, ahol ott áll már a tanácsadóm, az öreg szakács, a következő felfedezését osztva meg velem: „Ez meggyulladt!” „De h