Hashim Thaçit szeptember közepén ítélte el a hágai nemzetközi büntetőbíróság, a többi között gyilkosság, emberrablás és kínzás bűntette miatt. „Amit nagyon fontos tisztázni, hogy bár Hágáról beszélünk, ez egy olyan különleges törvényszék, amely formáljogilag egy koszovói bíróság” – mutat rá Márkusz László, a John Lukács Intézet tudományos munkatársa, Magyarország volt koszovói nagykövete. A bíróság Koszovói Különleges Kamarája ugyanis Hágában székel, nemzetközi bírókból áll, de a koszovói jogot alkalmazza.
A vádirat szerint a volt koszovói elnök – aki 2020-ban a vádemelés miatt mondott le – és három társa felelőssé tehető szerbek, romák és más etnikumúak, illetve árulónak tekintett albánok kínzásáért, megöléséért. Thaçit, aki korábban a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) főparancsnoka volt, mindezek miatt a bíróság első fokon 25 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte.
A további vádlottak közül
- Kadri Veseli, az UÇK volt hírszerzési főnöke 18,
- Jakup Krasniqi, a szervezet volt szóvivője 25,
- Rexhep Selimi volt hadműveleti parancsnok pedig 13 évet kapott.
Ők utóbb mind a koszovói albán politikai elit fontos szereplői voltak.
1998 áprilisa és 1999. június 20. között legalább 385 embert tartottak fogva jogellenesen a Koszovó és Észak-Albánia térségeiben kiépített, az UÇK által ellenőrzött fogolytáborokban. Az áldozatokat „szerb kollaboránsként”, „kémként”, „árulóként” tartották nyilván. Ugyanebben az időszakban 348 ember esetében nyert bizonyítást, hogy kegyetlen bánásmód áldozataivá váltak.
A vádlottakat azonban felmentették az emberiesség elleni bűnök vonatkozásában, illetve az sem nyert bizonyítást, hogy az áldozatok holttestét a Koszovói Felszabadítási Hadsereg szervkereskedelem céljával használta volna fel.
The post Zavargások, akadozó EU-integráció, etnikai feszültségek és elitellenes balnacionalizmus Koszovóban first appeared on 24.hu.
