A 13 aradi vértanút és Batthyány Lajos egykori miniszterelnököt 177 éve, 1849. október 6-án végezték ki. Mindegyikükre a magyar szabadságharcban betöltött szerepükért szabtak ki halálbüntetést, utolsó szavaik arról árulkodnak, igazságtalannak tartották ítéletüket, mégis bátran és büszkén álltak hóhéraik elé.
Saját maga akart véget vetni életéne Batthyány
Batthyány kivégzése kis híján meghiusult, a politikus ugyanis fogsága alatt megkísérelte kioltani saját életét, egy becsempészett papírvágó késsel. Ezzel az akasztást akarta elkerülni, mivel azt megalázó, bűnözőknek járó halálnak tekintette. Bár öngyilkossága nem sikerült, célját elérte, a saját nyakán okozott seb miatt ugyanis golyó általi halálra módosították ítéletét.
A súlyosan sérült Batthyány saját lábán állt a kivégzőosztag elé, akik elé fél térdre ereszkedve maga adta ki a tűzparancsot:
Allez Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza!
Egy golyó a szívét, egy a tüdejét, egy pedig a fejét ütötte keresztül. Haynau állítólag őrjöngött, amikor értesült Batthyányi „kegyes” haláláról.
Csak négyen kerülhették el a bitófát
Aznap este aradon 13 honvédtiszten is végrehajtották a halálos ítéletet. Közülük négyen – Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos – golyó által vesztek oda. A megalázó akasztást Kiss és Schweidel azért kerülhett el, mert nem voltak harcoló csapatok parancsnokai, Dessewffy és Lázár pedig azzal, hogy az oroszok helyett az osztrákok előtt tették le a fegyvert. Utolsó szavaik a következők voltak:
Kiss Ernő: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
Schweidel József: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
Dessewffy Arisztid: „Tegnap hősök kellettek, ma mártirok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófa tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Az utánuk következő kilenc főtisztnek bitófa alá kellett állnia. Akasztásuk előtt a következőket mondták:
Pöltenbergi Pölt Ernő minden társával kezet szorított, megcsókolta őket: „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!”
Török Ignác: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
Lahner György: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!”
Knezich Károly: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
Nagy-Sándor József: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” Amikor a kötelet nyakába akasztották felkiáltott: „Éljen a haza!”
Leiningen-Westerburg Károly: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” A bitó alatt: „Isten veletek bajtársak! Nemsokára más, igazabb bíró előtt fogunk állani!”
Aulich Lajos: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam, és halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”
Damjanich János: „Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!”
Vécsey Károly: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”
A kivégzés után a holttesteket elrettentésül közszemlére tették, majd az agyonlőtt tábornokokat lemeztelenítve – ruhájuk a hóhért illették – a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen, a bitók tövében temették el, melléjük döntötték az akasztófa oszlopát.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem és nemzettudat egyik legfontosabb eseménye. Lapunk ezért számos korábbi cikkében mutatta be csatáit és jelentős alakjait, amelyek közül néhány alább elérhető:
- Halálos csapdába csalták a románok a magyar forradalom hősét
- Főbe lőtte magát a magyar forradalom kiemelkedő politikusa
- Véres csatában szabadították fel Vácot a magyarok
- Jelképesen felakasztották a szabadságharc után a magyar miniszterelnököt
- Comblövés végzett a magyar szabadságharc hősével
The post Bátran álltak hóhéraik elé az aradi vértanúk first appeared on 24.hu.
