Nyergesújfalu Eternit városrészében óvodák, járdák és garázsok közvetlen környezetében azbesztes pala található, amelyet egy 2016-os szakértői vizsgálat krokidolitként — a legveszélyesebb típusú kék azbeszt — azonosított. A város polgármestere 2026 májusában már a harmadik minisztertől kért levélben segítséget, mert a hatóság által előírt mentesítés 260 millió forintot igényelne — és ezt az összeget az önkormányzat nem tudja kifizetni. Videóriport.
Nyergesújfalu Eternit városrésze nem különbözik első ránézésre más magyar lakótelepektől. De ami a talajban — és helyenként a talaj felszínen — megtalálható, az remélhetőleg máshol nincs. A városrész nevét adó egykori Eternit-gyár évtizedeken át azbesztcement-termékeket gyártott, és a gyártás mellékterméke, az azbeszthulladék a földbe került. Azt nem tudni, pontosan hogyan került a lakótelepre anno a hulladék, talán a dolgozók hordták oda, hogy azzal töltsék fel az utakat.
Egy gyár, több tulajdonos, egy örökség
A nyergesújfalui Eternit-gyár Magyarország egyetlen azbesztcement-gyára volt. Az osztrák Hatschek cég 1903-ban indította el a palagyártást, amit 30 év múlva, 1931-ben már a csőgyártás is követett. A gyár az államosítástól 1963-ig az Építésügyi Minisztérium Igazgatóságához tartozott, majd a Cement- és Mészművek részévé vált.
1988-ban, a politikai légkör változásával a „hazatérő” tulajdonos, az osztrák Eternit Werke megalapíthatta az Eternit Osztrák-Magyar Építőipari Kft.-t, amely 51%-ban az Eternit Werke, 39%-ban az Eternit Azbesztcementipari Vállalat, és 10%-ban a Varimpex oszták kereskedelmi vállalat tulajdonában állt. A privátizációs pályázat egyik fontos feltétele a fejlesztésre és a környezet védelmére vonatkozott: a régi-új tulajdonosnak úgy kellett átalakítania a gyárat, hogy termékeiben ne legyen azbeszt, és a termelés ne okozzon további környezeti károkat.
Gépesítették az anyagmozgatást a nyergesújfalui Eternit Művekben, 1964. július 31. (fotó: MTI/Vajna György)
1995-ben az Eternit-Werke megvette az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től az Eternit Vállalat 39%-os üzletrészét — vele a nyergesújfalui gyár gépeit, berendezéseit és ingatlanjait. 1996-ban a Varimpex 10%-os részét is megvette, és ezzel a gyár családi tulajdonba került.
Hatalmas mennyiségű veszélyes anyag
A nyergesújfalui Eternit-gyár 2002-ben állt át azbesztmentes termelésre, 2004-ben pedig a gyár lakótelepét övező területek önkormányzati tulajdonba kerültek.
„A probléma megoldását állami feladatnak tekintette valamennyi testület a rendszerváltoztatás óta, mivel a gyár, a lakótelep állami nagyvállalat tulajdona volt és az azbeszt megjelenése is a gyári tevékenységnek köszönhető.” — mondja Mihelik Magdolna polgármester.
Nyergesújfalu Város Önkormányzata 2016-ban felkérte a helyi KÖR-KER Kft. vizsgálólaboratóriumát, hogy mérje fel az Eternit városrész közterületein a talajfelszín közelében található azbesztszennyezéseket.
Az eredmény lesújtó: 23 vizsgált területrészen az azbesztre jellemző hosszanti hasadás és köteges, rostszerű megjelenés volt látható, a minta pedig krokidolit — azaz kék azbeszt, az amfiból csoport legveszélyesebb típusa — azonosítását erősítette meg.
A becslések szerint összesen
1659 négyzetméternyi, körülbelül 652,5 tonnányi azbeszttartalmú törmeléket kéne eltávolítani, nagyságrendileg 700 köbméternyit.
A vizsgálati jegyzőkönyv részletesen leírja az azbeszt egészségkárosító mechanizmusát. A jegyzőkönyv kiemeli, hogy a betegségek — mezotelióma, tüdőrák — lappangási ideje 30-40 év is lehet, ami azt jelenti, hogy a máig megjelenő esetek a régen lerakott azbeszttel állhatnak kapcsolatban — és a mai napig jelen lévő azbeszt hatásai évtizedek múlva válhatnak láthatóvá.
A jegyzőkönyv szerint: „A talaj felszínre kifutó részek rendkívül porózusak, sérülékenyek, ezért folyamatosan a környezet levegőjébe kerülnek, mellyel veszélyeztetik a területen élők, ott tartózkodók egészségi állapotát.”
Az azbeszt egészségkárosító hatását dr. Ágoston Csaba, az Óbudai Egyetem egyetemi docense, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke is megerősítette. A szakértő szerint az azbeszt első osztályba sorolható rákkeltő anyag, amelyre nem lehet egészségügyi határkoncentrációt megállapítani: elméletileg akár egyetlen belélegzett szál is okozhat megbetegedést, a kockázat pedig annál nagyobb, minél többet lélegez be belőle az ember.
A WHO álláspontja szerint az azbesztet el kell távolítani a lakókörnyezetből. Ágoston szerint a beavatkozás sürgősségét kockázati alapon kell megítélni: közvetlen kockázat ott áll fenn, ahol kiporzás van, és a szálak a levegőbe kerülnek – ilyenkor minél hamarabb be kell avatkozni. A nyergesújfalui lakótelepen a felszínre kerülő, helyenként óvoda mellett is heverő paladarabok éppen ilyen közvetlen kockázatot jelentenek.
2022-ben fel kellett volna szedni
A 2016-os vizsgálat után 2019-ben készült el az azbesztmentesítési terv. 2020-ban a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztálya elfogadta a tényfeltárási záródokumentációt, majd határozatában a műszaki beavatkozás elvégzésére kötelezte az önkormányzatot — 2022. december 31-i határidővel. Hat szennyezett ingatlanon a talajtestet és a hulladékot ki kell termelni, elszállítani, és takarófölddel helyreállítani a területet.
A határidő a járvány alatt, 2022 decemberben telt le, a munkát nem végezte el addigra az önkormányzat. A polgármester levelében így magyarázta a mulasztást: „Meglátásunk szerint egy ilyen veszélyt hordozó anyag eltávolítása, a kiásás szakszerű körülmények között is kényes.” Elmondása szerint esősorban felelősségi, másodsorban anyagi okból nem tudta teljesíteni az önkormányzat a kormányhivatali határozatot.
A Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal ezután a határidőt 2026. december 31-re módosította, vagyis
idén év végére kellene kiszednie az azbesztes hulladékot
a nyergesújfalui önkormányzatnak a talajból.
Két munkásnő kocsiból rakodja a csőidomokat a nyergesújfalui Eternit Művek idomtelepén 1959. január 9-én (fotó: MTI/Fehérváry Ferenc)
Nincs rá pénze az önkormányzatnak
A polgármester levele szerint a mentesítés becsült költsége nettó 260 millió forint, legalábbis egy korábbi ajánlat alapján. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy ezt a pénzt nem tudják előteremteni, mert az iparűzési adóból származó bevételük 1,1 milliárd forintra csökkent, és ehhez 628 millió forintos szolidaritási járulék társul.
A polgármester az elmúlt években számos helyről kért segítséget. A minisztériumon kívül a korábbi környezetvédelmi államtitkártól, a Belügyminisztériumtól, valamint vis major keretre is pályáztak.
Mihelik Magdolna 2026. május 19-én az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz, Gajdos László miniszterhez írt levelében így fogalmazott: „Sűrűn lakott, többnyire társasházi lakóövezetről van szó, különösen érzékeny téma ez ebben a városrészben.
Szinte minden családot érintett már itt azbeszt okozta haláleset.”
„A környéken ismert, hogy városunkban az azbesztózis/mellhártya-daganat az egykori Eternit-gyárban dolgozó generációnál, majd a 10-40 éves lappangási időn túl a fiatalabb, a palagyárban soha nem dolgozó embereknél is gyakran megjelenik.” – mondta Mielik, aki szerint Füle Antal egykori válogatott labdarúgó halálát a nyári eternitgyári diákmunka okozhatta, de a Palmolive-gyár egyik európai igazgatójának halálát is az azbeszthez köti.
„Elég megtekinteni az új temető fejfáit, ahol 40-50 éves halottak sokasága nyugszik, vagy körülnézni a lakótelepen, ahol az egykor a gyártásnál dolgozó férfiak szinte mind korán elhaltak, és az elmúlt években is volt olyan tizenkét lakásos lépcsőház, ahol egyidejűleg öt lakásból járt mellhártya-daganatos beteg kezelésre.”
A nyergesújfalui Eternit Művek dolgozói megigazítják a kocsira rakott kész idomcsöveket 1960. március 1-jén (fotó: MTI/Tormai Andor)
Bár az azbeszt sok helyen talajjal volt borítva, az évek alatt a felszínre került, így amikor egy ilyen területet találnak, az önkormányzat elvégez egy kisebb mentesítést.
A költségek mérlegeléséhez dr. Ágoston Csaba egy szakmai szempontot tett hozzá: általánosságban az azbeszt helyben hagyása hosszú távon drágább lehet, mint az elszállítása. Ha az anyag a helyén marad, folyamatosan foglalkozni kell vele – méréseket kell végezni, a bármikor szükségessé váló bontásokat pedig csak szigorú, költséges munkavédelmi eljárással, szakcéggel lehet elvégezni, a kitermelt szennyezett anyagot ráadásul veszélyes hulladékként kell elszállítani, és tiszta kőanyaggal pótolni.
A szakértő ezt egy hasonlattal érzékeltette: olyan ez, mint amikor valaki egy lakást egyszer kifizet, szemben azzal, aki egész életében albérletben lakik, mert a havi díj alacsonyabb – összességében az albérlet kerül többe.
Kimutathatóan több a rákos megbetegedés
1971-ben Selypen egy azbesztcement csőgyár kezdte meg működését. A Heves megyei településen is sokan betegek lettek. Az abcug.hu 2016-ban arról írt, hogy a Lőrinci és Zagyvaszántó határán évtizedekig azbesztet is feldolgozó egykori Eternit cementgyár nemcsak a saját dolgozóit betegítette meg, hanem azokat is, akik soha nem léptek be a gyárba, csupán a közelében éltek.
Az érintettek – sok esetben már csak az elhunytak hozzátartozói – a privatizációig a gyárat birtokló magyar állammal, technikailag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel szemben indítottak kártérítési pereket. A Fővárosi Törvényszék 2017. június 22-én két kártérítési perben a felperesek keresetét elutasította. A Kúria döntése alapján a per első fokon folytatódott.
Dr. Kovács Tekla patológus lapunk kérésére statisztikailag elemezte a KSH-tól kikért, 2001-2024 közötti megbetegedések adatait. Eredményei szerint a mesothelioma, vagyis a mell- és hashártya elsősorban azbesztexpozícióhoz köthető daganata, Komárom-Esztergom és Heves megyében szignifikánsan gyakoribb az országos átlagnál. Az elemzés az évente regisztrált új esetek 100 ezer lakosra vetített számát vetette össze megyénként.
„Ez magyarul azt jelenti, hogy
nem csak úgy tűnik, hogy gyakoribb a betegség ezekben a megyékben, hanem statisztikailag is kimutatható,
a statisztikai hibahatáron bőven kívül” – mondta a patológus. Az elemzéshez Kruskal–Wallis-tesztet és Dunn-féle post-hoc tesztet használt.
A tüdőrák esetében nem mutatható ki ilyen egyértelmű megyei különbség. A megyék közötti szórás jóval kisebb, és a magasabb előfordulás inkább az északkeleti régió egészére jellemző, mint egyes megyékre. Kovács Tekla szerint ennek egyik oka, hogy az adatsor az összes tüdőrákot egyetlen kategóriába sorolja. A különböző szövettani típusok kialakulásának okai pedig annyira eltérőek, hogy az azbeszttel nem köthetők össze olyan közvetlenül, mint a mesothelioma.
Az azbesztózist is magában foglaló fibrotikus tüdőbetegségek kategóriája az elérhető formában szintén túl tág az érdemi következtetésekhez. A patológus ezért ezeket, valamint a halálozási adatokat nem vizsgálta. Hozzátette: munkaegészségügyi jelentősége miatt elképzelhető, hogy a KSH-nál létezik kifejezetten az azbesztózisra vonatkozó adatsor.
Régen nem tartották károsnak az azbesztet
A helyszínen járva mi is több helyen láttunk paladarabokat a nyergesújfalui Eternit-lakótelep belső útjain, a garázsok mellett, de az óvoda szomszédságában is. Magyarország egyik azbesztvizsgáló és -kármentesítő cége is itt működik. A laborba mi is csak kesztyűben és maszkban léphettünk be, hogy megnézzük, miként működik az anyagvizsgálat és hogyan detektálják a levegőből is a lebegő azbesztet. A Kör-ker Kft. végezte anno a nyergesújfalui azbeszt vizsgálatát is, mostanában pedig az osztrák bányákból Magyarországra került kövekkel vannak elfoglalva.
A gyár hirdetése 1930-ban (forrás: Független Magyarság / Arcanum)
Dr. Ágoston Csaba, az Óbudai Egyetem kutatási intézetigazgató-helyettese, egyetemi docens a nyergesújfalui helyzetet a nyugat-magyarországi, osztrák kőből származó szennyezéstől elkülönülő ügyként kezeli. Szerinte ez „történeti örökség” és „történeti kár” abból az időből, amikor az azbeszt még nem esett a mai jogi megítélés alá – az egykori gyár környékén ezért kerülhetett sokféle módon a lakókörnyezetbe.
A jövőt illetően azonban nem hagy kétséget: „A végleges megoldás az, hogy a lakókörnyezetből el kell távolítani az azbesztet. A végleges megoldás csak ez lehet, semmi más.”
Szöveg: Zimre Zsuzsa – Videó: Bodoky Bence
A cikk és videó elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.
