Lezajlottak a bosznia-hercegovinai választások. Ezúttal a nemzetközi közösség főképviselője nem módosította az urnazárás után azonnal a választási törvényt a horvátok javára, ahogy Christian Schmidt 2022-ben tette. Schmidt már nem főképviselő, a nemzetközi közösség hónapok óta nem tudott újat jelölni a helyére. Azonban négy évvel ezelőtti tette jól megmutatta, hogy kinek az érdekében is használta a szokatlanul széles körű és kontrollálatlan hatalmát. Idén azonban erre nem is lett volna szükség: a daytoni szerződéssel tetszhalott állapotba „békétített” országban múlt vasárnap megerősödtek a nacionalista erők, a horvát nacionalisták is – azaz újabb négy év etnicista blokád, a közös intézmények aláásása következik. Mert bármennyire is ellenségek voltak egykoron a háborúban a horvátok és szerbek – mai nacionalistáik, Milorad Dodik szerb részről és Dragan Čović hercegovinai horvát részről – egy valamiben egyetértenek: a közös állam helyett etnikai gettókra (és azok bizniszpártjaira) van szükség.
Külföldön is jól ismert, hogy a szerb többségű Republika Srpskában erősek a nacionalista törekvések – és Schmidt fel is lépett keményen Dodikkal szemben, ami végül oda vezetett, hogy a szerb politikus elvesztette hivatalát. A horvát nacionalizmussal azonban Schmidt meglehetősen elnéző volt – de erről jóval kevesebbet tudunk külföldön.
Bosznia-Hercegovina területi egységét, közös identitását azonban nemcsak Belgrád, hanem Zágráb is rendszeresen kétségbe vonja.
Alkotmányban rögzített etnikai tisztogatás
The post Techet Péter: A nacionalizmus csak fedősztori – kik és miért akarják destabilizálni Bosznia-Hercegovinát? first appeared on 24.hu.
