Henri B. Kagan francia és Szoai Kenzó japán kutatók kapják a 2026-os kémiai Nobel-díjat „a nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért az aszimmetrikus szerves szintézisben” – jelentette be Ellen Moons, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára.
Új gyógyszerek kifejlesztésében segítenek a friss Nobel-díjasok felfedezései
Egyes molekulák – például az aminosavak – két változatban léteznek, amelyek egymás tükörképei. Az élő szervezetekben azonban ezek közül csak az egyik található meg, a másik tükörképi változat a természetben csak ritkán fordul elő. A kémikusok számára sokáig rejtély volt, miként alakulhatott ki ez az aszimmetria, Henri B. Kagan és Szoai Kenzó azonban választ találtak rá.
A két kutató felfedezései előtt a kémikusok csak olyan kémiai reakciókat tudtak laboratóriumi körülmények között elvégezni, amelyek egy molekula mindkét tükörképi változatát azonos arányban hoztak létre. Mivel azonban az élő szervezetekben csak az egyik változat van jelen, a kutatásokhoz – például a gyógyszerhatóanyagok fejlesztéséhez – olyan reakciókra volt szükségük, amelyek csak az egyiket állítják elő.
BREAKING NEWS
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2026 #NobelPrize in Chemistry to Henri B. Kagan and Kenso Soai “for the discovery of non-linear effects and autocatalysis in asymmetric organic synthesis.” https://t.co/nH090ql1Xc— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 7, 2026
Ebbe az irányba Henri Kagan 1986-ban tette meg az első döntő lépést, amikor felfedezte a kémiai reakciók szabályozásának egy új módját. Ennek segítségével az egyik tükörképi változatból az addig lehetségesnek gondoltnál jóval nagyobb többletet tudott létrehozni. Szoai Kenzónak pedig 2003-ban a világon elsőként sikerült olyan reakciót bemutatnia, amely a két lehetséges tükörképi változat közül csak az egyiket képezte.
Eredményeik meghatározó jelentőségűek a gyógyszerhatóanyagok előállítására irányuló kísérletekhez. A díjjal együtt 12 millió svéd korona (391 millió forint) összegű pénzjutalom jár, amin a díjazottak egyenlő arányban osztoznak.
Még három Nobel-díj vár gazdára idén
A kémiai Nobel-díjat idén 118. alkalommal ítélték oda. A korábbi kitüntetettek között több magyar, illetve magyar származású kutató is szerepel: Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy) 1925-ben, Hevesy György 1943-ban, Polányi János (John Charles Polányi) 1986-ban, Oláh György 1994-ben, Herskó Ferenc (Avram Hershko) pedig 2004-ben kapta az elismerést.
Az úgynevezett Nobel-hét, amely során a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kihirdeti az idei Nobel-díjak győzteseit, idén október 5-én hétfőn, az orvosi Nobel-díj nyerteseinek bejelentésével kezdődött, és a következő napokban a fizikai, valamint a kémiai kategóriák kitüntetettjeinek ismertetésével folytatódott. Ez az időszak minden évben október első teljes hetére esik, a további díjazottakat az alábbiak szerint hozzák nyilvánosságra:
- csütörtökön (október 8.), legkorábban 13:00-kor az irodalmi,
- pénteken (október 9.), legkorábban 11:00-kor a béke-,
- a következő hétfőn (október 12.), legkorábban 11:45-kor pedig a közgazdasági díj kiérdemlőit jelentik be.
A Nobel-díjak átadása viszont csak két hónap múlva, december 10-én – Alfred Nobel halálának évfordulóján – történik majd.
Arról, hogy a fogadóirodák és adatelemzők kiket tartanak az idei díjak legesélyesebbjeinek, ebben a cikkünkben írtunk, az összes eddigi magyar Nobel-díjast pedig ide kattintva elérhető cikkünkben mutattuk be.
The post Kihirdették a kémiai Nobel-díj idei nyerteseit first appeared on 24.hu.
