FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Tech · Forrás: Qubit · Szerző: Vajna Tamás · 2026. 10. 07. 12:13 · 3 perc olvasás

Az evolúció egyik kémiai rejtélyének megfejtéséért Henri Kagan és Szoai Kenszo kapta az idei kémiai Nobel-díjat

2026-ban „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és autokatalízis felfedezéséért” a francia Henri B. Kagan és a japán Szoai Kenszo kapta az 1901 óta idén 118. alkalommal kiosztott kémiai Nobel-díjat. „Egyes molekulák – például az aminosavak – két, egymás tükörképének számító változatban léteznek. Az élő szervezetek azonban e tükörképek közül csak az egyiket tartalmazzák. Sokáig a kémia egyik nagy rejtélye volt, hogyan alakulhat ki ez a fajta kémiai aszimmetria. Henri B. Kagan és Szoai Kenszo megoldást találtak erre a rejtélyre” – olvasható a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai sajtóközleményében.A hivatalos indoklás szerint az 1930-ban született Kagan 1986-ban tette meg az első döntő lépést, amikor felfedezte a kémiai reakciók befolyásolásának egy új módját. A következő lépést Szoai Kenszo tette: az 1950-ben született japán kutató „meghatározó jelentőségű” 1995-ös tanulmánya után végül 2003-ban kísérletben is bemutatta azt reakciót, amelynek során a két lehetséges tükörképi forma közül kizárólag az egyik jött létre. A Nobel-díj bizottság szerint ez a „biokémiai evolúciót leszámítva” először sikerült. A földi élet tudniillik a fehérjéket alkotó, tükörképi aminosavaknak csak az egyik változatát használja. A szakirodalom ezt az egyoldalúságot nevezi homokiralitásnak. „Henri Kagannak és Szoai Kenszónak köszönhetően ma már tudjuk, hogyan alakulhat ki a homokiralitás. Felfedezéseik döntő jelentőségűek a gyógyszergyártási célú, farmakológiai reakciók tervezésében” – összegzi a francia és a japán kutató teljesítményét az indoklás. 2025-ban a gázok tárolását forradalmasító porózus anyagok kifejlesztését, tavalyelőtt az AlphaFold2 fehérjekutató algoritmus megalkotását, három éve pedig a kvantumpontok felfedezését jutalmazta kémiai Nobel-díjjal a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A magyar kutatók közül 1925-ben Zsigmondy Richárd „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”; 1943-banHevesy

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Vajna Tamás · Dátum: 2026. 10. 07. 12:13

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Magyarországot kiemelten sújtja az európai talajvíz-krízisAz AI-korszak legjobb sorozata nem a tévében vagy a Netflixen fut, hanem az InstagramonA csimpánzok kevesebbet lopnak a barátaiktól, mint az idegenektől