Havi háromszáz óra öröm nélküli munka éhbérért

Több ezer betöltetlen álláshely, 47 év körüli átlagéletkor, akár havi 300 óra munka, miközben az ugyanazon területen dolgozók fizetése között akár több százezer forintos különbség is lehet. Az egészségügyi szakdolgozók a következő béremelést várják, amelyről egyelőre biztosan lényegében csak annyit lehet tudni, hogy lesz. Hivatalosan 2027-re készül az új bértábla, szakmai forrásaink szerint azonban a bérrendezés akár már 2026-ban elkezdődhet. A tervezett 20–25 százalékos emelés jelentős segítség lehet, az általunk megkérdezett szakdolgozók és érdekképviseleti vezető szerint azonban a pénz csak az egyik pillére annak, hogy legyen, aki néhány év múlva is a betegágyak mellett dolgozik. „Kétszázharminc óra fölött én már nem emlékszem, hogy mit adtam be” – mondja egy neve elhallgatását kérő egészségügyi szakdolgozó arról az időszakról, amikor még kórházi osztályon dolgozott. Nem egyetlen, különösen nehéz hónapról beszél. A folyamatos létszámhiány miatt rendszeresen kétszázharminc órát dolgozott havonta, egy idő után pedig úgy érezte, hogy a terhelés már akkora, hogy nem akarja tovább vállalni az ezzel járó felelősséget. Végül elhagyta a kórházi területet, és az alapellátásban helyezkedett el. Ennek azonban ára volt: ma jóval kevesebbet keres.A története egyszerre mutatja a szakdolgozói bérrendszer két alapvető problémáját. Az egyik, hogy a magasabb havi kereset mögött sokszor rendkívüli mennyiségű munka, túlóra, ügyelet áll. A másik, hogy ugyanaz a szakdolgozó pusztán azzal, hogy az egészségügy egyik területéről a másikra kerül, jelentős jövedelmet veszíthet.Pálfy Kati, a Semmelweis Egyetem Tüdőklinika korábbi ápolási vezetője ennél is szélsőségesebb terheléssel találkozott: lapunknak arról beszélt, hogy vannak olyan szakdolgozók, akiknek a havi munkaideje a 300 órát is eléri. Szakdolgozó minden olyan dolgozó, aki gyógyító, betegellátó munkát végez, de nem vonatkozik rá az orvosi bértábla. A szakdolgozói béremelések ugyanakkor közülük sem érintenek mindenkit. A bértáblás