Közös sajtótájékoztatót tartott péntek délelőtt Magyar Péter miniszterelnök, valamint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A HVG kérdésére utóbbi a budapesti olimpia terveit is kommentálta, és úgy fogalmazott, a kormány eddig nem tárgyalta a 2036-os olimpia ügyét. Vitézy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet hajlandó megvitatni a kérdést a fővárossal, de egyelőre nem látnak okot a sietségre.
Mivel jelenleg előkészítő tárgyalások zajlanak, és a NOB a rendező várost várhatóan csak a 2028-as olimpia után nevezi majd meg, az olimpia mellett érvelőknek bőven van idejük bemutatni a nyilvánosságnak a terveiket. Vitézy ugyanakkor leszögezte azt is, a kormány nem tud olyan megoldást elképzelni, amelyben újabb stadion, vagy más nagy sportlétesítmény épülne egy olimpiai rendezés kedvéért, de azt sem, hogy ebben a kormányzati ciklusban, a megörökölt költségvetési helyzet ismeretében anyagilag hozzá kelljen járulnia a rendezéssel összefüggő költségekhez.
Stadionstopos olimpiát
A kormány álláspontjával kapcsolatban a 24.hu megkereste Gyulay Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, aki úgy fogalmazott, „örömmel hallotta a kormányzati tájékoztatón elhangzott információkat”, azok ugyanis „száz százalékban egybeesnek a magyar olimpiai család megközelítésével és koncepciójával.”
Kérdésünkre, hogy miképp foglalná össze ezt a koncepciót, úgy reagált:
„a MOB-terv szívének közepe egy stadionstopos, közép-európai olimpia. Ami hiányzik, azt nem megépíteni akarjuk, hanem bevonjuk a szomszéd országokban rendelkezésre álló létesítményeket.”
Adódik persze a kérdés, mennyibe kerülne mindez a magyar államnak – legalábbis a tervek szerint. Gyulay szerint a MOB jelenleg olyan rendezési modell kialakításán dolgozik, amely 2030 előtt egyetlen fillér közpénz bevonását sem igényli, de hosszabb távon a szervezet ennél is ambiciózusabb.
„Azt szeretnénk, ha az olimpia szervezése minimum nullszaldós lehetne – ezt az jelenti, hogy a rendezés közvetlen költségeit a bevételekből szeretnénk fedezni. Ha ez sikerül, akkor a nemzetgazdaság már egyértelműen nyerne a GDP-többlettel” – mondta a sportvezető.
Kapkodásra semmi ok
A budapesti olimpia ügye azt követően került ismét a nyilvánosság elé, hogy október 6-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közleményben jelentette be: Magyarország is azon hét ország között van, amelyek kifejezetten a 2036-os nyári olimpia rendezése iránt érdeklődnek.
A MOB erre válaszul még aznap közölte, hogy a tájékozódási folyamatban való részvétel semmilyen kötelezettségvállalást nem jelent, és nem minősül jelentkezésnek, vagy formális pályázatnak sem (utóbbi kategória egyébként sem ismert pár a NOB eljárásrendjében).
Gyulay ennek értelmében azt is kiemelte, egyetért Vitézy Dáviddal és a kormánnyal abban, hogy van idő társadalmi vitat folytatni a kérdésben: „Magyarországnak elég 2028-ban döntést hoznia az olimpiarendezésről, semmi ok tehát a kapkodásra.”
Ezzel együtt Gyulay a NOB közleménye után nem sokkal levélben kérte, hogy a kormány és a főváros közös testülete, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) még idén ősszel tárgyalja meg a MOB koncepciójavaslatát. A szeptemberben elfogadott törvény szerint az FKT-ban öt-öt tag képviseli a kormányt és a fővárost, elnöke a miniszterelnök, társelnöke pedig a főpolgármester.
Kérdésünkre, hogy mikor kerülhet a testület elé a MOB koncepciója, Gyulay Zsolt úgy reagált: örül annak, hogy a főpolgármester mellett a kormány is nyitott a koncepció részletes megismerésére. Megismételte, a MOB egy egész országot bevonó, közép-európai együttműködésre épító, új stadion megépítését nem tartalmazó olimpia és paralimpia tervét fogja megismertetni a döntéshozókkal.
Azt egyelőre nem tudni, az FKT melyik soron következő ülésének napirendjén lesz rajta az olimpia ügye, Gyulay szerint azonban a menetrend mostantól egyértelmű. Miután a kormány és a főváros delegáltjai megismerték a koncepciót, a tervek szerint „olyan alapos, hónapokig tartó társadalmi egyeztetés” következik majd a budapesti olimpiáról, „amilyen még nem volt Magyarországon.”
Garancia, nullszaldó, szomszédok
Az a kijelentés, hogy 2030 előtt a kormány egyetlen fillér közpénzt sem költ az olimpiai tervekre, alapvetően a kiadásokról szól, nem a kötelezettségvállalásról. A NOB menetrendje ugyanis úgy szól, hogy azoknak az érdeklődő feleknek, amelyek 2027 márciusában felkerülnek a szűkített listára, már 2028 során be kell nyújtaniuk az alapvető jogi és pénzügyi garanciákat. A teljes körű kormányzati háttértámogatásra 2028 decembere előtt valószínűleg nem volna szükség, de mindez azt is jelenti:
költenie ugyan nem feltétlenül kell ebben a ciklusban egy budapesti olimpiára a jelenlegi kormánynak, ám azt a döntést, hogy elkötelezi-e magát mellette, nem rázhatja le magáról.
A nullszaldós rendezés elképzelése a legutóbbi nyári játékok adatai alapján – legalábbis a rendezéssel közvetlenül összefügő költségek esetén – reális lehet. A szervezőbizottság jelentése szerint a 2024-es párizsi játékok összesen 4,4 milliárd eurós szervezési költségének 96 százaléka magánforrásokból állt össze: a NOB 1,2 milliárddal, a jegyértékesítés pedig 1,4 milliárddal járult hozzá.
Más kérdés, hogy a francia Számvevőszék számításai szerint az olimpia teljes költsége a szervezéshez kapcsolódó állami kiadásokkal és az infrastruktúrával együtt 6,6 milliárd eurót tett ki. Mindez jól mutatja, hogy a számítások széttartóak, és nagyon nem mindegy, mit tekint valaki az olimpiai költségek részének, és mit nem.
A szomszédos országok bevonásának lehetősége a rendezésbe már a HVG a hét elején publikált, márciusi és áprilisi keltezésű, az előző kormány idején készült dokumentumokat ismertető cikkében is megjelent. Az a koncepció Béccsel és Pozsonnyal közös olimpiát vázolt fel, nagyjából 5,5 milliárd eurós költséggel. Időközben az is kiderült, hogy a magyar társadalom többsége nem zárkózik el az olimpiarendezés gondolatától:
a Medián szeptemberi felmérése szerint a lakosság 64 százaléka inkább támogatná a rendezést; igaz, a kutatásban felsorolt feltételek közül azonban éppen a külföldi helyszínek bevonásának támogatottsága a legalacsonyabb (73 százalék).
A friss kutatás eredményeiről Most24 című műsorunkban Hann Endrét kérdeztük:
A MOB, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a főváros 2024-ben azt vállalta, hogy 2026. szeptember 30-ig nyilvános jelentést tesz közzé a tájékozódási folyamat eredményeiről. A jelentés eddig nem jelent meg – kérdésünkre Gyulay Zsolt azt válaszolta, a dokumentumot a következő hetekben véglegesítik, az FKT-n pedig a kormánynak is bemutatják. Ezt követően ismerheti meg a nyilvánosság is.
The post A MOB-elnök a kormány olimpiai álláspontjáról: Száz százalékban egybeesik a mi elképzelésünkkel first appeared on 24.hu.
