Az őszi kertmunka sokak számára automatikusan a veteményes felásásával kezdődik, pedig a talaj rendszeres megforgatása nem feltétlenül szükséges. A talaj ugyanis nem egyszerű közeg, hanem élő rendszer, amelyben mikroorganizmusok, gombák, földigiliszták és növényi gyökerek alakítják a szerkezetet. Az évenkénti ásás megzavarhatja ezt a természetes folyamatot, ezért érdemes átgondolni, valóban szükség van-e rá minden ősszel, írja az Agrofórum.
A lap cikke szerint a talajban található pórusok biztosítják a levegő és a víz mozgását, a gyökerek és a talajlakó élőlények pedig folyamatosan alakítják ezeket a járatokat. Az ásás mechanikusan összekeveri a talajrétegeket, és a szerves anyagban gazdag felső réteg egy részét mélyebbre juttathatja. Bár egyetlen ásás nem teszi tönkre a talajt, a rendszeres, intenzív bolygatás kedvezőtlenül befolyásolhatja annak szerkezetét.
A talajbolygatás nélküli, úgynevezett no-dig kertészkedés egyik alapelve, hogy a talaj élővilágára bízzuk a szerkezet folyamatos alakítását. A földigiliszták járatai javítják a víz mozgását, a gombafonalak segíthetik a növények víz- és tápanyagfelvételét, a lebomló növényi maradványok pedig hozzájárulnak a szervesanyag-tartalom növeléséhez. A talaj rendszeres megforgatása ezt az összetett rendszert is megzavarhatja, olvasható a cikkben.
Ezt csináld helyette
Ősszel az ásás helyett érdemes lehet a talaj takarására helyezni a hangsúlyt. A komposzt, az érett szerves anyag és a megfelelő mulcs segíthet megőrizni a nedvességet, mérsékelni a hőmérséklet-ingadozást, valamint védeni a talajt az eróziótól. A takarás emellett táplálékot biztosít a talaj élőlényeinek, amelyek a hidegebb hónapokban is hozzájárulhatnak a talaj állapotának fenntartásához.
A gyomok elleni védekezéshez sem feltétlenül szükséges felásni a veteményest. A talaj mélyebb rétegeiben nyugvó gyommagvak a felszínre kerülve kedvező körülmények között kicsírázhatnak, így a forgatás akár újabb gyomosodást is előidézhet. A gyomok kézi eltávolítása, a mulcsozás és a megfelelő növénytársítások alkalmazása alternatívát jelenthetnek a teljes talajfelület rendszeres bolygatásával szemben.
A no-dig módszer azonban nem jelenti azt, hogy soha semmilyen talajmunkára nincs szükség. Egy építkezés után összetömörödött, rossz szerkezetű vagy újonnan kialakított veteményesnél kezdetben indokolt lehet a talaj lazítása és javítása.
A lényeg, hogy a beavatkozásokat a talaj tényleges állapotához igazítsuk, ne pedig automatikusan, minden évben végezzük el. A talajbolygatás nélküli kertészkedés tehát nem a munka elhagyásáról, hanem a kert gondozásának másfajta megközelítéséről szól. A hangsúly a talaj takarásán, a szerves anyag visszapótlásán, a vetésforgón és a talaj állapotának folyamatos megfigyelésén van. Ha a föld megfelelő szerkezetű, jó a vízmegtartó képessége, és a növények gyökerei akadálytalanul fejlődnek, nem feltétlenül indokolt minden ősszel ásóval nekiesni a veteményesnek.
Arról itt írtunk, hogy mit hibáznak el a legtöbben, amikor angolkertet építenek.
The post Sok hobbikertész elkövet egy hibát, amikor ősszel felássa a kertet first appeared on 24.hu.
