Őszinek hívják, nyáron érik, mi az?

Kezdjük a legkínzóbb kérdéssel: hogyan lehet az őszibarack őszi, ha egyszer nyári? Erre egy izgalmasabb, de nyelvészetileg sehol nem igazolt, illetve egy jóval prózaibb válasz is adódik. Az első szerint azért őszi, mert perzsa: ahogy a latin neve, a Prunus persica is mutatja, a gyümölcs perzsa eredetű, a régi magyar nyelvben pedig ezt jelentette az „öszi” előtag, ami aztán őszire módosult. Csinos magyarázat, csak kár, hogy nem igaz: már csak azért is valószínűtlen, hogy az lenne, mert magát az őszibarack szót bizonyítottan először Mikes Kelemen írta le, méghozzá 1750. szeptember 16-án, amikor a Törökországban termő gyümölcsöket ismertette. Az már csak hab a tortán, hogy hiába nevezik perzsa szilvának, a szilvához még van köze a gyümölcsnek, a perzsákhoz viszont már annál kevesebb, ez ugyanis a sárgabarackkal együtt kínai eredetű. De akkor hogy jöttek ide a perzsák? És ha már itt tartunk, a kajszi (Prunus armeniaca) esetében az örmények (aminek a magyar neve, a kajszi, cserébe viszont török eredetű, arról nem is beszélve, hogy maga a barack pedig szláv, és hasonló módosulásokon ment keresztül a magyar nyelvben, mint a palack szavunk)?A barack kilovagolt Perzsiából Rapaics Raymund növénykutató szerint a fajnevek nem a származási, hanem a közvetítő országokra utalnak, és ezt támasztja alá az is, hogy hiába vette át szinte mindenki rosszul a rómaiaktól a növény nevét, az őszibarack hozzájuk valóban Perzsián keresztül érkezett. Ők a barackot „malum persicumnak”, perzsa almának nevezték, de ez nem sok mindent jelent: a rómaiak hajlamosak voltak minden ismeretlen gyümölcsöt lealmázni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelek szerint több gyümölcs is érkezett hozzájuk Perzsiából, így azt is viszonylag nehéz kibogozni, hogy melyik szerző épp melyikre gondolt – ez számos félreértésre adhat okot. Mindenesetre úgy tűnik, hogy Kínában, a mai Csöcsiang tartomány területén már 6000 évvel ezelőtt is ismerték az őszibarackot, de hogy onnan hogy juthatott el először a görögökhöz,