FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Kultúra · Forrás: Qubit · Szerző: Petrocelli · 2026. 10. 11. 08:05 · 3 perc olvasás

Majtényi László: Nemcsak az ügynökaktákat, hanem az Orbán-rendszer megfigyelési ügyeit is nyilvánosságra kell hozni

Az ügynökakták nyilvánossága több mint három és fél évtizeddel a rendszerváltás után ismét a magyar közélet fontos kérdésévé vált. A 2026-os politikai átmenetben megnyíló akták újra felszínre hozzák az 1989–90 óta megoldatlan dilemmát: hogyan dolgozza fel egy demokratikus ország a pártállam örökségét, és mit kezdjen az állampolgárairól évtizedeken át gyűjtött titkosszolgálati információkkal? Az október 20-án hatályba lépő törvény nemcsak történelmi dokumentumok megismerését teszi lehetővé, hanem alapvető kérdéseket is felvet: hol húzódik a határ a múlt feltárásához fűződő közérdek és az érintettek személyiségi jogai között, kit terhel felelősség, és lehetséges-e több évtized távlatából igazságot szolgáltatni? Miközben a pártállami állambiztonság múltjával való szembenézés új lendületet kap, a közelmúlt hasonló ügyei is lezáratlanok: az Orbán-rendszer állami megfigyeléseinek, köztük a Pegasus-ügynek a története máig feltárásra vár.A Qubit jogi podcastsorozata, a Petrocelli legújabb adásában Majtényi Lászlót ezekről a kérdésekről faggattuk. Majtényi szakmai életútja szorosan kapcsolódik az adatvédelem, az információszabadság és az alkotmányosság kérdéseihez, 1995 és 2001 között Magyarország első adatvédelmi biztosa volt, korábban az Alkotmánybíróság tudományos munkatársaként, majd főtanácsosaként dolgozott, később az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vezette. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala éppen azon a határterületen mozog, amelyet ő évtizedek óta kutat: hogyan egyeztethető össze az információszabadság a személyes adatok védelmével, különösen akkor, ha az állam titokban gyűjtött információinak nyilvánosságra hozataláról van szó.Hol húzódik a határ az áldozatok személyes adatainak védelme és a nyilvánosság érdeke között? Valóban ugyanaz a jogi védelem illeti-e meg az áldozatot, mint azt, aki együttműködött az állambiztonsággal? Mit lehet kezdeni az államtitkokkal, a hálózati személy és az ügynök fogalmával?Van-e még ma jogi értelemben vett lehetőség igazságt

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Petrocelli · Dátum: 2026. 10. 11. 08:05

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Az OpenAI lecsúszott a dobogóról, a Meta cuki ágensekkel harcolna az AI-apokalipszis ellenDrámai változásokat okozhat a rekorddöntő El Niño a Nagy-korallzátonyonHíres magyar zenészek sürgetik a generatív AI elleni fellépést