Túl korán vehették őrizetbe Seszták Miklóst

2026. szeptember 28-án, 10 óra 54 perckor vették őrizetbe Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselőt, az intézkedést már az NVVH hajtotta végre.A Seszták mentelmi jogát felfüggesztő határozat 11 óra 46 perckor jelent meg a Magyar Közlönyben.Mindenek már csak azért van jelentősége - ahogy annak a 24.hu utánajárt-, mert egy mentelmi joggal védett országgyűlési képviselőt őrizetbe venni és gyanúsítottként kihallgatni nem lehet.Adódik tehát a kérdés, hogy vajon megsértették-e Seszták Miklós mentelmi jogát, amikor még azelőtt vették őrizetbe, hogy hivatalosan értesítették volna mentelmi joga felfüggesztéséről az azt kikérő Legfőbb Ügyészséget?Emlékezetes: szeptember 28-án Seszták önként (és egymagában, párttársai együttérzése és barátságkarkötő nélkül) vonult be a Központi Nyomozó Főügyészségre, miután az Országgyűlés az országgyűlés 139 igen szavazattal adta ki a mentelmi jogát. Nem sokkal ezután őrizetbe is vették, majd két nappal később letartóztatták.Unger Anna, az NVVH vezetője előbb azt mondta, hogy miután Seszták besétált a főügyészségre, a pont az épületben tartózkodó Tasnády Katalin, az NVVH nyomozati elnökhelyettese megvárta, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat, és ezután vette őrizetbe vette a KDNP-s képviselőt, később viszont azt nyilatkozta, hogy Tasnády valójában csak azt várta meg, hogy az Országgyűlés elnöke kihirdesse a döntést, és utána kezdeményezte az őrizetbe vételt.Az viszont sehonnan nem derült ki, hogy Tasnády mikor és milyen hivatalos úton értesült a döntésről. Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár a 24.hu kérdésére elmondta, kétféle módon lehet hivatalosan tájékoztatni a mentelmi jog felfüggesztését kérő Legfőbb Ügyészséget:a Magyar Közlönyben megjelenik a döntés,vagy az Országgyűlés elnöke tájékoztatja róla a Legfőbb Ügyészséget.Arra a kérdésre, hivatalos értesülésnek számít-e, ha az ülésen hozott döntést a tévében vagy egy újságban látja az eljáró ügyész, Hack azt válaszolta:„Ez jogi szempont