Egyezséggel végződött az Átlátszó és a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal között indult személyiségi jogi per. A hivatal jogutódjaként eljáró Igazságügyi Minisztérium elismerte, hogy a Lánczi Tamás vezette állami szervezet valótlan állításokkal megsértette lapunk jó hírnevét. A megállapodás szerint a minisztérium 3,8 millió forint sérelemdíjat és több millió forintos perköltséget fizet az Átlátszónak, emellett saját honlapján is közzéteszi a jogsértés elismerését.
A bíróság által is jóváhagyott megállapodás született az Átlátszó és az Igazságügyi Minisztérium között abban a személyiségi jogi perben, amelyet még 2025 elején indítottunk a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen. A minisztérium a 2026 nyarán megszüntetett állami szervezet jogutódjaként kötött egyezséget lapunkkal.
Az egyezségben az Igazságügyi Minisztérium elismeri, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét a 2024. október 31-én közzétett Facebook-videójában megfogalmazott valótlan állításokkal.
A Lánczi Tamás által vezetett hivatal többek között azt állította, hogy lapunk hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytat, közérdekű adatokkal él vissza, titkolja a Sargentini-jelentéshez nyújtott részjelentéseit, döntően külföldi finanszírozásból működik, valamint tevékenységével súlyosan sérti Magyarország szuverenitását.
Az egyezségben a minisztérium mind a hat, általunk kifogásolt állítás valótlan voltát elismerte, és azt is, hogy ezek közzétételével a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét.
A megállapodás értelmében az Igazságügyi Minisztérium vállalta, hogy a honlapján közzéteszi a jogsértést megállapító rendelkezést. A minisztérium ezenfelül 3,8 millió forint sérelemdíjat és több millió forintos perköltséget fizet lapunknak, valamint vállalja a bíróság által megállapítandó eljárási illeték megfizetését is.
Hírszerzéssel és dezinformációval vádoltak bennünket
A történet 2024 júniusában kezdődött, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal értesítette az Átlátszót, hogy átfogó vizsgálatot indít lapunk ellen. A hivatal arra hivatkozott, hogy a külföldi támogatásokból is működő szerkesztőség tevékenysége alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására.
Mi már akkor vitattuk a vizsgálat jogalapját, mivel az Átlátszó nem végez pártpolitikai kampánytevékenységet. A hivatal ennek ellenére elkészítette és nyilvánosságra hozta jelentését, amelyben súlyos vádakat fogalmazott meg lapunkkal szemben.
A jelentésből készült videóban a szervezet többek között azt állította, hogy az Átlátszó külföldi befolyásszerző hálózat részeként tevékenykedik, hírszerzést és dezinformációt folytat, és több mint kilencezer magyar dokumentumot töltött fel amerikai szerverekre.
Mivel ezeket az állításokat valótlannak tartottuk, 2025 januárjában személyiségi jogi pert indítottunk a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben.
Keresetünkben részletesen bemutattuk, hogy az újságírói közérdekű adatigénylések nem tekinthetők hírszerzésnek, a nyilvános információk gyűjtése és közzététele pedig alapvető alkotmányos jog. Cáfoltuk a finanszírozásunkkal, a Sargentini-jelentéssel és a külföldi adatbázisokkal kapcsolatos állításokat is.
Első fokon mindenben igazat adott nekünk a bíróság
A per során a Szuverenitásvédelmi Hivatal azzal védekezett, hogy a jelentésében szereplő megállapítások valójában értékítéletek, vélemények és következtetések voltak, nem pedig bizonyítandó tényállítások.
A bíróság 2025 novemberében meghallgatta a jelentést készítő Sári Miklóst, a hivatal vezető elemzőjét is. A tárgyaláson elhangzott vallomásról részletesen beszámoltunk, és annak teljes hangfelvételét is közzétettük.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal tanúja a bíróságon: önellentmondások és téves állítások az Átlátszóról
A Fővárosi Törvényszék 2025. december 4-én kihirdetett elsőfokú ítéletében minden általunk kifogásolt állítást jogsértőnek talált. A bíróság megállapította, hogy a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, és sérelemdíj megfizetésére, valamint elégtételadásra kötelezte.
A teljes ítéletet is nyilvánosságra hoztuk. A bíróság indokolásában rámutatott, hogy a közérdekű adatigénylés nem jogellenes tevékenység, hanem az Alaptörvényben biztosított alapjog. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem bizonyította, hogy az Átlátszó dezinformációs tevékenységet folytatott volna.
Az állami szervezet azonban fellebbezett az ítélet ellen. A Fővárosi Ítélőtábla 2026. május 28-án hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket.
A jogutód elismerte a jogsértést
A per folytatását időközben újabb fejlemény befolyásolta: a 2026 májusában hivatalba lépett Tisza-kormány kezdeményezésére az Országgyűlés megszüntette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
A megszüntetésről szóló 2026. évi XXIV. törvény értelmében a hivatal általános jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lett, így a megismételt eljárásban már a minisztérium lépett a korábbi alperes helyébe.
A mostani egyezség eredményeként a peres feleknek már nem kell újabb, a vitatott állítások valóságtartalmát vizsgáló bizonyítási eljárást lefolytatniuk.
A megállapodásban ugyanis a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogutódja kifejezetten elismerte, hogy a megszüntetett állami szervezet valótlan tényállításokkal sértette meg az Átlátszó jó hírnevét.
A minisztérium által vállalt nyilvános elégtétel és sérelemdíj lényegében azt jelenti, hogy az állam a hivatal megszűnése után is vállalja a korábbi működésével okozott jogsértés következményeit.
A felek az egyezség bírósági jóváhagyását és a megismételt eljárás megszüntetését kérték a Fővárosi Törvényszéktől, amely mindezt október 15-én jóváhagyta.
Az Átlátszó számára a megállapodás legfontosabb eredménye nem a pénzbeli elégtétel, hanem annak egyértelmű elismerése, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal által megfogalmazott súlyos vádak valótlanok voltak.
Öszefoglalónk mesterséges intelligencia segítségével készült.
