Útvesztő a Duna-deltában

A Duna-delta 4152 km²-es területével Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelye, 1991 óta az UNESCO-világörökség része. Kiterjedt nádasai, mocsarai és tavai számos madárfajnak biztosítanak élőhelyet, és évente több milliói madár tér ide vissza költeni a Föld különböző vidékeiről.A deltának három fő ága van. Az északi Chilia-ág, amely a vízhozam 60 százalékát szállítja, Dunapatlagtól indul, és a román–ukrán határ mentén halad. Délebbre, Tulcsa közelében a folyó két további ágra, a Sulina- és a Szent György-ágra bomlik.Az alábbi kis térkép a 2015-ös állapotot mutatja, és csak a legszélesebb ágakat ábrázolja, de a deltát ezernyi kisebb folyóág és csatorna hálózza be, amik ezen az ábrán nem láthatók. Ráadásul a delta folyamatosan változik: a folyó által lerakott hordalék új területeket épít, miközben a tenger eróziós hatása másutt pusztítja a partvidéket.320. feladvány: Tengerbe vezető utakHány különböző módon lehet eljutni a Duna-delta északi Chilia-ágán a tengerhez, ha mindig folyásirány szerint haladunk? Az ábrán a bal oldali sárga nyíl felől érkezünk, és a jobb oldali nyilakkal jelzett valamelyik kijárathoz kell eljutnunk. A folyásirányok nincsenek berajzolva, de értelemszerűek. Két útvonalat akkor tekintünk különbözőnek, ha van olyan szakaszuk, amiben különböznek.Kezdjük az elején, és kérdezzük meg minden csomópontnál, hogy hányféleképpen lehet odáig eljutni!Az északi ágon az ábécé betűivel jelöltük a csomópontokat. Balról jobbra haladva nézzük meg, hogy az egyes csomópontokhoz hányféle módon lehet eljutni. Ahhoz, hogy egy csomópontba való eljutási lehetőségeket összeszámláljuk, azt kell tudni, hogy honnan lehet oda érkezni. Bár az ábrán folyásirány nincs jelölve, az mindenhol egyértelmű. Ha egy csomópontba egy úton lehet eljutni, akkor az odajutási lehetőségek száma pont ugyanannyi, mint az előző csomópontban, ahonnan oda lehet jutni. Ha egy csomópont több irányból is megközelíthető, akkor meg kell nézni, hogy az egyes irányokban mik voltak az előző csomópontok, é