Cikkünk frissül…
Megérti a szakszervezetek kritikáit, és a kormány is magasabb béremelést szeretne – jelentette ki a 2027-es költségvetésről szóló keddi sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.
Elismerte, hogy egyes területeken még a 25 százalékos felzárkóztatás sem lenne elegendő, de a lehetőségekhez mérten igyekeznek rendezni a béreket. Elmondása szerint az új büdzsé a felelős gazdálkodásra és a 6000 milliárd forintos uniós forrásra épül. Kiemelte, hogy az idei várható 1,6 százalékos és a jövő évi 3 százalékos infláció mellett a 15–20 százalékos nettó bérnövekedés jelentős reálbér-emelést jelent a közszférában, még ha a több évtizedes lemaradást nem is lehet egyetlen év alatt pótolni.
A miniszterelnök, aki Kármán András pénzügyminiszterrel állt az újságírók elé, kifejtette, hogy a fegyelmezett költségvetési politika és a hiány csökkentése már jövőre százmilliárdos, a ciklus végére pedig ezermilliárdos megtakarítást eredményez az államadósság kamatterhein. Az így felszabaduló forrásokat az egészségügybe, az oktatásba és a szociális szférába csatornázzák be.
A pénzügyminiszter közölte, hogy az Európai Unióval való megállapodás eredményeként az EU várhatóan eltörli a migrációs bírságot, ami önmagában évi 135 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek.
Magyar hozzátette, hogy hogy az európai csúcstalálkozó után is egyeztetéseket folytat az uniós migrációs bírság eltörléséről. Célja, hogy a szigorú magyar határvédelem megőrzése mellett megszűnjön a napi 1 millió eurós büntetés.
Valódi fedezet kell az ígéretek mögé
A felvezetőben elhangzottak szerint az új vezetés átvette az előző évek megoldatlan problémáit, a 2027-es költségvetést pedig fedezet nélküli ígéretek helyett számszaki realitásokra és felelős alapokra helyezik. A megfogalmazott célok között szerepel a magyar vállalkozások támogatása, a vidéki közösségek megerősítése, valamint a külföldön élő fiatalok hazacsábítása.
A miniszterelnök reggeli, a Kossuth Rádiónak adott interjújához hasonlóan elmondta, hogy a kormány kivéreztetett költségvetést és tönkretett gazdaságot vett át, de az új büdzsé az igazságosságot és a fejlődést szolgálja, így 2027-től szinte minden magyar jobban jár. Ennek kapcsán bejelentette az egyszámjegyű szja bevezetését, a minimálbérnél 2,5 millió ember adócsökkentését, a családi pótlék megduplázását, továbbá egy több mint 600 ezer embert érintő kétszámjegyű béremelést.
Hozzátette ugyanakkor, hogy
a költségvetést nem lehet olyan ígéretekre alapozni, amelyek mögött nincsen valódi fedezet.
A kormány a magas hiány csökkentését és a régiós elmaradás felszámolását ígéri
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egyetlen év alatt nem lehet minden felhalmozott gazdasági problémát és eladósodást megszüntetni, de a büdzsé stabil alapokat ad, és a kormányzati ciklus végéig, 2030-ig elkötelezetten dolgoznak a vállalások teljesítésén.
Kármán András pénzügyminiszter bemutatta a megörökölt költségvetési helyzetet, kifejtve, hogy intézkedések nélkül 8,3 százalék lett volna a GDP-arányos hiány, de a kiadások visszavágásával és az uniós források felszabadításával idén 7,5 százalékra várható a deficit.
A pénzügyminiszter rámutatott, hogy az előző négyéves ciklusban a magyar GDP-növekedés mindössze 1,2 százalék volt, miközben Lengyelországban 9,5 százalékos, Horvátországban pedig 12,5 százalékos bővülést értek el. Kármán András kiemelte azt is, hogy 2008 óta sem a családi pótlék, sem a minimálnyugdíj összege nem emelkedett, miközben az ország fizette a legmagasabb kamatterheket az Európai Unióban.
1616 milliárd forintnyi új beruházás indulhat jövőre
Kármán András közölte, hogy 2027-ben 1616 milliárd forintnyi új beruházás indul el a felszabadított uniós forrásokból, és újra széles körben megnyitják a katás adózást. A költségvetési hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra szorítják le, aminek hatására csökkenésnek indul az államadósság.
A személyi jövedelemadó csökkentése minden 680 ezer forint alatt kereső dolgozót, több mint kétmillió embert érint: a minimálbér szintjén az adókulcs 15 százalékról 9 százalékra mérséklődik,
ami béremelés nélkül is havi 20 ezer, azaz évi 240 ezer forinttal növeli a minimálbért keresők nettó jövedelmét. A munkáltatók és munkavállalók között még zajlanak a tárgyalások a minimálbér-emelés pontos mértékéről.
A pénzügyminiszter bejelentette azt is, hogy 2027-ben 670,7 milliárd forintot fordítanak ágazati béremelésekre, ami több mint 600 ezer embert, köztük oktatást segítőket, rendvédelmi, szociális, egészségügyi szakdolgozókat, igazságügyi és közművelődési alkalmazottakat, valamint pedagógusokat érint.
A bruttó béremelés és az adócsökkentés együttesen kiemelkedő nettó bérnövekedést biztosít a közszférában. Emellett 10 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az állami fenntartású egyetemek, köztük az ELTE oktatói béreinek felzárkóztatására és a bérfeszültségek csökkentésére.
Egymillió család járhat jobban a jövő évi adóváltozásokkal
Magyar Péter emlékeztetett, hogy a minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalékra csökken, 680 ezer forintos fizetés alatt pedig mindenkinek mérséklődik az adója. Hangsúlyozta, hogy az intézkedések nyomán senkinek nem nő az szja-terhe.
Kármán András pénzügyminiszter közölte, hogy a családi adókedvezmény rendszere változatlan formában megmarad, miközben a családi pótlék összegét a kétszeresére emelik. Ez egy gyermek esetén évente 146 ezer forint, két gyermeknél 320 ezer forint, három vagy több gyermeknél pedig 576 ezer forint többletforrást jelent.
Igazságosabbá tesszük az édesanyák adómentességét, s jelentősen megnöveljük, megduplázzuk a családi pótlék összegét, ami összességében egy jelentős segítség lesz a családoknak, és a korábbinál igazságosabban fogja támogatni a gyermekvállalást.
Az édesanyák adómentességénél havi bruttó 1 millió forintos jövedelmi plafont vezetnek be. A kétgyermekes anyák adómentességét 40 éves korig korlátozzák, míg a három vagy több gyermeket nevelőknél a kedvezmény a jövedelmi korlát alatt továbbra is élethosszig jár.
Magyar felidézte az előző kormány korábbi, 1500 milliárd forintos, szerinte fedezet nélküli osztogatását és az azt követő megszorításokat. Hangsúlyozta, hogy az akkor beígért kedvezmények mögött nem volt megfelelő forrás, ami a ciklus végére 600 milliárd forintos hiányt okozott volna. A miniszterelnök egyúttal megvédte az 1 millió forintos adómentességi plafon bevezetését is.
A kormány számításai szerint a változások eredményeként 2027-ben közel egymillió család és 1,7 millió gyermek jár jobban, miközben mindössze 40-60 ezer, jellemzően magas jövedelmű család számíthat valamivel kisebb kedvezményre.
A 2008 óta változatlan családi pótlékot egy lépésben megduplázzák, ami 300 milliárd forintos többletkiadást jelent a költségvetésnek. Ezzel egy egygyermekes család évi 146 400 forint, a kétgyermekes 319 200 forint, a háromgyermekes pedig évi 576 ezer forint plusztámogatáshoz jut.
Több mint egymillió család 1 millió 700 ezer gyermeke jár jobban, mintha 2027 ben az a rémálom megvalósult volna, hogy még Orbán Viktorék kormányoznak,
jelentette ki a kormányfő.
A kisnyugdíjasoknak kedvez a kormány új csomagja
A 2027-es költségvetés kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasokra és a legalacsonyabb ellátásban részesülőkre – jegyezte meg Kármán. A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, a 120 és 146 ezer forint közötti nyugdíjaknál pedig sávos emelést hajtanak végre.
Emellett 10 százalékkal nő a megváltozott munkaképességűek ellátása, 20 százalékkal az árvaellátás minimuma, valamint megmarad a 13. és a 14. havi nyugdíj is.
Minden politikai riogatás ellenére ezekhez nem nyúlunk hozzá, és ezeket megtartjuk stabil elemeként a magyar nyugdíjrendszernek,
hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Elindul az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezőknek szánt, 2030-ig kiépülő nyugdíjas SZÉP-kártya-rendszer is. A kormány szerint a program 2027-es első szakasza a kisnyugdíjak emelésével együtt több pluszforrást biztosít az érintetteknek, mint amennyit a 14. havi nyugdíj további bővítése jelentett volna.
Magyar Péter miniszterelnök újfent hangsúlyozta, hogy a bejelentett intézkedések mögött valódi fedezet áll, majd ezt szembeállította a 2022-es választásokat követő, szerinte 2000 milliárd forintos megszorításokkal.
A kormányfő arról is beszélt, hogy az előző kormányok idején a nyugdíjak vásárlóereje az átlagbér 75 százalékáról 50 százalékára csökkent. Állítása szerint az új intézkedések ezt a folyamatot fordíthatják meg, és elindíthatják a magyar nyugdíjak felzárkózását az európai szinthez.
510 milliárd forinttal nő az egészségügy büdzséje
Az új költségvetés kiemelt figyelmet és jelentős pluszforrásokat biztosít az egészségügynek, amely az elmúlt években GDP-arányosan lemaradásban volt – folytatta Kármán András. Az egészségügyi kiadásokat 510 milliárd forinttal növelik a jövő évi büdzséberben, a forrásokat pedig a kórházi étkeztetés javítására, a várólisták csökkentésére, új diagnosztikai eszközökre, valamint a drága gyógyszerek jobb elérhetőségére fordítják.
A szociális ellátás kiadásai a GDP 3,8 százalékáról 4,3 százalékára nőnek, emellett az ágazatban 17 százalékos nettó béremelés lesz, és 115 milliárd forinttal több jut a gyermekvédelemre, illetve az intézményekre. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a program finanszírozását és a költségvetési hiány 4,9 százalékra csökkentését a pazarló kiadások visszavágásával és a korrupció elleni fellépéssel érik el, ami a GDP 1,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményez.
Megmarad a rezsivédelem, magán is takarékoskodik a kormány
Kármán András hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak ellenére a rezsicsökkentési rendszert teljes egészében megőrzik. A költségvetési egyensúlyt a csökkenő kamatkiadások, az állami megtakarítások, a milliárdosok vagyonadója és a nagyvállalatok emelt adóterhei biztosítják.
A tárcavezető bejelentette, hogy a GDP-arányos államadósság a jelenlegi 77,5 százalékos szintről már 2027-ben csökkenésnek indul. A kormány célja, hogy 2030-ra az államháztartási hiányt 3 százalék alá, 2,8 százalékra szorítsa le a csökkenő kamatterhek és a 2,4 százalékra gyorsuló növekedés segítségével.
2027-ben 1465 milliárd forintnyi állami megtakarítást érnek el a pazarlások lefaragásával. Ennek legnagyobb tételét az előnytelen koncessziós szerződések – köztük az M2-es és M6-os autópályák – újratárgyalása adja, emellett felülvizsgálják és csökkentik a külföldi nagyvállalatoknak és nagybefektetőknek nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat is.
Beszélt arról is, hogy megszüntetik a vagyonkezelő alapítványok (KEKVÁ-k) ésszerűtlen támogatását, emellett
drasztikusan csökkentik a kormányzati kommunikációs kiadásokat és a közmédia finanszírozását, valamint újratárgyalják a túlárazott közbeszerzési szerződéseket.
A tárcavezető közölte azt is, hogy a központi közigazgatásban 0 százalékos bértömeg-gazdálkodást írnak elő az ágazati emelések kivételével, miközben a dologi és informatikai kiadásokat nominálisan csökkentik. Kiemelte, hogy a túlárazott kis- és közepes beszállítói szerződések felülvizsgálatával már 700 milliárd forintos megtakarítást azonosítottak be.
A globális minimumadó alapján emelik a nagyvállalatok adóterhét
A 180 milliárd forint (500 millió euró) feletti árbevételű nagyvállalatok számára magasabb társasági adókulcsot vezetnek be a globális minimumadó alapján. A tervezett adókiigazításokkal és a helyi iparűzési adó levonhatóságának korlátozásával a legnagyobb vállalatok tényleges társasági adóterhelése a jelenlegi 9 százalék alatti értékről mintegy 11 százalékra növekszik, megszüntetve, hogy a multik alacsonyabb effektív adókulccsal adózzanak, mint a hazai KKV-k.
Magyar Péter hozzátette, hogy az előző kormány a kinyilvánított ígéretekkel szemben a multicégeket és a bankokat támogatta, amelyek a legalacsonyabb adókulcsot fizették, az új kormány viszont elvárja, hogy a nagyvállalatok a valóságban is a globális minimumadóhoz közeli adót fizessenek be.
Adóemelésekből és új terhekből 929 milliárdos pluszbevételt vár a kormány
Az adókiigazításokból és a szennyező vállalatokra kivetett új, általános szén-dioxid-adóból 929 milliárd forintos pluszbevételre számít a költségvetés. Az intézkedések része a vagyonadó, amelytől évi 200 milliárd forintos bevételt várnak, a bizalmi vagyonkezelés adóelkerülési kiskapuinak bezárása, valamint az égetett szeszesitalok emelt jövedéki adója, ami a söröket és a borokat nem érinti.
A népegészségügyi termékadót (NETA) kiterjesztik a magas cukortartalmú üdítőkre,
és növelik a megváltozott munkaképességűeket nem foglalkoztató cégek rehabilitációs hozzájárulását is. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az új KATA-törvényjavaslat már a Parlament előtt van, az intézkedéstől a kisadózók számának megduplázódását, több mint 100 ezer fős növekedését várják.
Kedvezményes hitelek, felújítási támogatás és lakástakarék is jön
A lakhatási válság kezelését célzó Wekerle-program keretében az új lakások vásárlásához 3 százalékos, a használt ingatlanokhoz pedig 5 százalékos kamatozású kedvezményes hitel vehető fel – jegyezte meg Kármán. Elindul a Wekerle Plusz program is, amelynél a legfeljebb 15 millió forintos felújítási hitel 50 százaléka, azaz maximum 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatássá alakulhat energetikai korszerűsítés esetén. Ezenfelül visszatér a lakástakarékpénztárak állami támogatási rendszere is, hogy a fiatalok felhalmozhassák a lakáshitelhez szükséges önrészt, vagy közvetlenül felújításra, vásárlásra fordíthassák a megtakarításokat.
Magyar Péter miniszterelnök visszautasította a kritikákat, miszerint az Otthon Start helyett nem érkezik segítség, és kijelentette, hogy az új kormány egy jóval kiterjedtebb, kedvezőbb és a szélesebb rétegek lakhatását biztosító támogatási és felújítási rendszert indít el.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy csökkentik a bankoknak juttatott állami kamattámogatásokat, amivel évi több tízmilliárd forintot spórol meg a költségvetés. Hozzátette, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően a cél az, hogy a piaci jelzáloghitelek kamata a jelenlegi 7 százalékról 3-4 százalékra mérséklődjön.
Kármán leszögezte, hogy a már megkötött Otthon Start szerződések feltételei változatlanok maradnak, valamint a kormány nem nyúl a CSOK, a Falusi CSOK és a Babaváró hitelek és támogatások rendszeréhez sem. A pénzügyminiszter emellett közölte, hogy az új építésű lakások 5 százalékos kedvezményes áfakulcsát határozatlan időre véglegesítik, ami megszünteti a fejlesztők és építtetők eddigi éves bizonytalanságát.
Kivezetik az árstopokat
Kármán beszélt a felszabadított EU-s forrásokból induló gazdasági programokról, köztük a Vitézy Dávid vezette Baross Gábor vasútfejlesztési programról, az új vízmegtartási stratégiáról, valamint a szélenergiára és geotermiára épülő energiaforradalmról.
A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy az 1,6 százalékos inflációnak és a csökkenő élelmiszeráraknak köszönhetően kivezetik az előző kormány által bevezetett árstoppokat és kötelező akciókat, ami szándékaik szerint a hazai mezőgazdasági termelőknek és KKV-beszállítóknak kedvez majd.
A miniszterelnök hozzátette, hogy az adminisztratív árkorlátozások miatt magyar kis- és középvállalkozások, agrártermelők és kistelepülési kisboltok tömege ment tönkre az elmúlt években. A miniszterelnök rámutatott, hogy az árstoppok nem csökkentették az átlagos árszínvonalat, mert a kereskedők más termékek árát emelték meg helyette.
The post Az EU eltörölheti a migrációs bírságot; Magyar megérti a szakszervezetek kritikáit first appeared on 24.hu.
