Magyar Péter október 23-ai beszéde: Éljen a szabad, demokratikus és immáron valóban független Magyarország

A széleket leszámítva tömött Kossuth tér előtt mondott ünnepi beszédet Magyar Péter miniszterelnök október 23-án. Előtte kötelező körös verselés, határon túli megszólaló és éneklés is volt, Magyar abban a pillanatban kezdte a beszédet, amikor három Gripen elhúztak a tér fölött fél 5 körül. A Tisza-frakció tagjai a színpad elől, a külföldi és hazai meghívott vendégek fehér sátrak alatt ülve figyelhették. A beszédben sokszor utalt az áprilisi választásokra, rögtön úgy kezdte, hogy „üdvözlöm önöket a szabad, demokratikus, erős, és immár tényleg független Magyarországon. Üdvözlöm önöket egy olyan országban, amely kivívta szabadságát, megvédte demokráciáját.”Magyar üdvözölte a meghívott külföldi politikusokat is, és külön köszöntötte a még élő 56-osokat szerte az országban és a nagyvilágban, megköszönte nekik a bátorságukat. Ezután felidézte, hogy ezekben az órákban 70 éve mi történt, hogy akkor még nem tudhatták, mit hoznak a következő napok, hányan vándorolnak majd ki, hányan adják az életüket a hazáért. „Hiszek benne, hogy ha tudták volna, akkor sem cserélték volna el a sorsukat. Összekapaszkodva, méltóságteljesen vonultak a Kossuth tér, a forradalom, a történelem felé. Minden utcasarkon újabb és újabb tömegek csatlakoztak hozzájuk, mire a térre értek, százezrek voltak. Együtt mondták ki: ez itt a mi hazánk, bármire képesek vagyunk érte.”Szerinte „nincs megrendítőbb és felemelőbb dolog annál, mint hogy 70 évvel később ezen a téren állhatunk békében, szabadságban, egy erős és valóban független európai Magyarországon. Azon a téren, ahol először szólt Nagy Imre a magyar emberekhez, a tömeg egy emberként kiáltotta a világba: nem vagyunk mi elvtársak. Ahol két nappal később sortűz zúdult a békésen tüntető tömegre.Hősök voltak, és mégis hétköznapi emberek, mint mi. Ezért volt akkora erejük. Az elnyomó hatalom akárhová fordult, a saját népével találta magát szembe. Mielőtt a forradalmat leverték, volt 13 dicsőséges nap, amikor egy emberként mondta, kiabálta a nép, hogy Ruszk