Heves vitát robbantott ki a romák elleni előítéletességet mérő kutatás: szabad-e rasszista állításokkal mérni a rasszizmust?

„Bár enyhült a nyílt romaellenesség Magyarországon, de a kirekesztés még mindig norma” – számolt be lapunk közel egy hónapja annak a kutatásnak az eredményeiről, ami nem sokkal később komoly vitát gerjesztett a témával foglalkozó társadalomtudósok körében. Olyannyira, hogy az ELTE TK Szociológiai Intézete néhány hete külön megbeszélést is szervezett róla a témában jártas szakemberek meghívásával. A kutatás készítői közül személyesen Simonovits Borbála, rajta kívül Maszlag Fanni és Messing Vera szociológusok, valamint Kertesi Gábor közgazdász vett részt a vitán, amit Molnár György közgazdász moderált.A vita szokatlanul hevesre sikerült, így megkértük a résztvevőket (Kertesi Gábor írásban küldte el reflexióit), hogy mondják el, miképpen látják azt a három fő problémát, ami körül a legtöbb nézeteltérés alakult ki. Az első és érthető módon a legtöbb vitát gerjesztő kérdés: az előítéletek mérésekor szabad-e egy kutatásban olyan mondatokat leírni, mint hogy „a bűnözés a cigányok vérében van”. A második: vajon attól, hogy megtudjuk, mennyire előítéletesek az emberek, lehet-e ezekből az eredményekből a diszkriminatív vagy rasszista cselekedetekre következtetni? A harmadik: szabad-e harminc év különbséggel, teljesen eltérő módszerekkel készült felmérések eredményeit összehasonlítani? A vitát kirobbantó, a 2025-ös előítéleteket mérő survey egy nagyobb kutatási program egyik eleme volt. Készítői − Simonovits Borbála, testvére, Simonovits Gábor, Váradi Luca és Biszák Otília szociológusok – nem kizárólag attitűdöket mértek, hanem terepkísérletekkel, kvalitatív interjúkkal és más módszerekkel is vizsgálták a romákkal szembeni diszkriminációt, többek között a lakhatás és a munkaerőpiac területén.A kérdőív többféle módon mérte a romaellenességet: nemcsak a klasszikus, korábbi kutatásokból átvett, nyílt előítéleteket mérő állításokat vizsgálta, hanem figyelembe vette a társadalmi távolságot, a különböző csoportokhoz kapcsolódó sztereotípiákat, a becsmérlő beszéd elfogadhatóságát, va