Október 7-e felelősei
A Hamász által elkövetett, 2023. október 7-ei terrorcselekményt követően Izrael megindította az ország történetének leghosszabb offenzíváját. A közvélemény-kutatások alapján a nyugati nyilvánosságot domináló gázai háború és a palesztin önrendelkezési kérdések ugyanakkor közel sem játszanak akkora szerepet a belpolitikai vitákban, mint arra külső szemlélőként számíthatnánk.
Az elmúlt évtizedekben a kétállami megoldásba vetett hit mind az izraeliek, mind a palesztinok körében fokozatosan csökkent. Az október 7-i események végképp lezárták a konfliktus diplomatikus rendezésének lehetőségeit, a kétállami megoldást ma már csak az izraeli politikai paletta arab pártjai tartják napirenden.
Sokkal inkább megosztó kérdést jelent az október 7-i biztonságpolitikai mulasztás és a politikai felelősség, különösképp Benjamin Netanjahu felelősségének kérdése.
Az ellenzéki pártok rendre hangsúlyozzák egy független bizottság felállításának szükségességét, mely kivizsgálhatná a politikai vezetés és a nemzetbiztonsági szervek mulasztásait. Netanjahu tagadja, hogy hibát követett volna el, és a nemzetbiztonsági szervek felelősségét firtatja. A miniszterelnök nem határolódott el egy vizsgálóbizottság felállításától, ugyanakkor ellenzi, hogy annak tagjait egy 1968-as törvény alapján a legfelsőbb bíróság nevezze ki, és az élén kinevezett bíró álljon.
Ennek oka a kormány és bírói ág közti konfliktus. A miniszterelnök egy minősített parlamenti többség által felállított „nemzeti bizottság” felállítását javasolta, azonban az ellenzék ezt elutasította, és bojkottálta az erről szóló parlamenti szavazást. A döntést végül a legfelsőbb bíróság határozata alapján elhalasztották az új parlament felállásáig.
Netanjahu helyzetét tovább rontotta a Háárec nevű baloldali lap szeptember elején publikált cikke, mely szerint a miniszterelnök egyértelmű figyelmeztetéseket kapott az Egyesült Arab Emirátusok elnökétől a közelgő terrortámadásokról, azonban a kormányfő erről nem értesítette a nemzetbiztonsági szerveket. Netanjahu tagadja a vádakat, és pert indított a Hááreccel szemben – ítélet még nem született.
Emellett ismét napirendre került a Gázába érkező katari pénzügyi támogatások kérdése. Az ellenzék szerint a Netanjahu-kormányok zárt ajtók mögött jóváhagyták a 2014 óta érkező támogatásokat, miközben a nyilvánosság előtt kritizálták azokat. A történetet valamelyest árnyalja, hogy közel sem egy titkos megállapodásról beszélünk, a támogatások rendszerét
- mind a 2021-ben Netanjahut rövid időre leváltó kormány,
- mind a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU),
- mind a Biden– és Trump-adminisztráció támogatták,
leginkább humanitárius aspektusai miatt. Netanjahu kritikusai szerint a források jóváhagyása segítette a Hamászt a terrortámadás előkészítésében, így közvetetten a miniszterelnök is felelős a történtekért.
Mindkét vád súlyos politikai károkat okozott Netanjahu számára, hiszen erősítik azt a narratívát, amely szerint a miniszterelnöknek érdekében állt a háborús helyzet fenntartása, sőt, akár a konfliktus kirobbanása is. A közvélemény-kutatási adatok alapján – ha volt is ilyen szándék Netanjahu részéről (ami bizonyítékokkal nem igazolható) – ebből nem sikerült politikai tőkét kovácsolnia. Pártjának támogatottsága valamelyest nőtt az elmúlt három háborús évben, azonban közel áll a háború kirobbanását megelőző szinthez, így
a kormánykoalíció pártjai a felmérések alapján nem rendelkeznek kellő támogatottsággal a parlamenti többség megszerzéséhez.
The post Ezek a kérdések dönthetnek Netanjahu sorsáról first appeared on 24.hu.
