Az Ózdi Kohász, a Debreceni USE és az Egri Dózsa egykori kapusa edzőként érte el sikereit a hazai futballban.
Feljutás az Egerrel, kupagyőzelem a Békéscsabával
Az utánpótlásban szerzett négy év tapasztalat után 1983-ban a másodosztályú Eger SE vezetőedzője lett, csapatával az első idényében bajnokságot nyert és feljutott az NB I-be.
Országos hírnevet azonban a Békéscsabával szerzett, amellyel 1988-ban megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát.
A döntőben a bajnok Budapesti Honvédot győzték le, majd a Kupagyőztesek Európa Kupájában pályaválasztóként gólt sem kapva norvég és török csapatot is megvertek.
Bajnoki után díszpolgári cím Vácott
Gyorsan emelkedett edzői pályaíve, mivel 1990-től öt idényen keresztül dolgozott a Vácnál, és az 1994-es, a klub első és eddigi utolsó bajnoki címe előtt kétszer a második helyen végzett csapatával, miként a Magyar Kupában 1991-ben, 1992-ben és 1995-ben is.
„Később többször dolgoztam még a Vácnál, de az első időszak volt a meghatározó a klub és az én életemben is, mert akkor voltunk a csúcson” – emlékezett az MTI-nek nyilatkozva Csank János, aki a bajnoki cím után díszpolgári címet kapott a városvezetéstől, 1995-ben pedig mesteredzői elismerést a Magyar Labdarúgó Szövetségtől.
19 meccs jutott neki a válogatottnál
A Vác után dolgozott Görögországban és a Videotonnál, majd 1996 tavaszán a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett. Szerződését nem töltötte ki, és csak 19 mérkőzésen irányíthatta a nemzeti csapatot, mert az 1998-as franciaországi világbajnokság selejtezője végén játszott pótselejtező után a szövetség felmentette.
„Lehetett volna több mérkőzésem is, ha nem kapunk ki itthon a jugoszlávoktól 7-1-re, majd Belgrádban a visszavágón 5-0-ra. Egyébként mondtam is a szövetségben, amikor megtörtént a sorsolás, hogy durva lesz a párharc, és nem a szabálytalanságokra gondoltam” – mondta, majd elárulta, miben hibázott.
Nem merte beállítani Urbánt
„A régi Népstadion már nem volt használható állapotban, ezért az Üllői úton rendezték a meccset. Előtte egy hónappal az azeriek ellen is a Fradi-pályán játszottunk, és Urbán Flórit megtalálták a szurkolók.
Folyamatosan szidták, mert az Újpestben futballozott, nagyon feszült volt a légkör, én pedig nem mertem beállítani a pótselejtezőn. Ez hiba volt a részemről
– ismerte el, pedig a meccs előtt Győrből és Székesfehérvárról is érkezett felajánlás, hogy legyen ott a jugoszlávok elleni meccs, végül mégis az Üllői út maradt.
„Utána tudtam, hogy vége a kapitányi korszakomnak, viszont ami meglepett, hogy bármelyik klubnál is dolgoztam később, egy másodosztályban szereplő vidéki csapatot kivéve, sehol sem vetették a szememre ezt a kudarcot” – fogalmazott.
Bajnokot csinált a Fradiból is
Olyannyira, hogy 2000-től a Ferencváros vezetőedzőjeként dolgozott tovább, és első idénye végén szintén bajnoki aranyérmet szerzett.
„Korában háromszor is hívott a Fradi, végül csak a negyedik megkeresésre vállaltam el, és az első idény végén megnyertük a bajnokságot. Később, amikor a csapatot kizárta az MLSZ az NB I-ből, megint megkértek a vezetők, hogy segítsek az NB II-ben.
Na, az egy nagy tévedés volt, de úgy gondoltam, az angol tulajdonossal újra egyenesbe került a klub
– utalt a klub másodosztályban töltött 2006 és 2009 közötti időszakára.
Nem jár NB I-es és NB II-es meccsekre
Legutóbb a 2015-2016-os idényben dolgozott vezetőedzőként, de a Zalaegerszegnél töltött idénye óta már nem hívták első- vagy másodosztályú klubhoz. „Megvagyok más területtel is. Dolgoztam például a Pest megyei amatőrválogatottal, nagyon élveztem, illetve a Tarpa NB III-as csapatának vagyok a szakmai tanácsadója” – fogalmazott, és kiemelte, hogy nem is jár NB I-es vagy NB II-es meccsekre, legfeljebb megnézi a tévében.
Inkább NB III-as, megyei és utánpótlás-mérkőzésekre járok, ott élvezem a közeget, a hangulatot
– tette hozzá, egyébként pedig elárulta, mennyire megviseli az idő múlása.
A legrosszabb a 60. születésnap volt
„Ez a nyolcvanas évforduló azért nem esik jól lelkileg, de a legrosszabb a hatvanadik volt. Akkor döbbentem rá, hogy elrohant az idő, másnap pedig nagyon rosszul éreztem magam. Aztán kezdtem beletörődni a korosodásba, így a hetvenediknél nem is számítottam nagy felhajtásra, ezért is ért váratlanul.
Kimentem a váci stadionba, hogy találkozzak egy ismerősömmel, erre sorfalat állt vagy kétszáz gyerek a váci klub melegítőjében. Na, az megható volt
– mondta, majd elárulta, hogy ózdi házából merre jár sportolni.
Fut, bringázik, erősít, és néha még vadászik is
„Futni járok, viszont a városban nem szeretek, ezért nagyjából huszonöt perces biciklizéssel kezdek, hogy eljussak a Sajó-partra, ott résztávokat teljesítek, amikor pedig pihenek, erősítek. A futás végén újabb huszonöt perc bringázás haza.
Szerencsére az egészségem terén nincs okom panaszra
– felelte, bár sajnálatát fejezte ki, hogy régi hobbijára, a vadászatra egyre kevesebb időt szán.
„A vadászatot baráti társaságban érdemes űzni, de sokan meghaltak már a barátaim közül. Kemény Dénessel, korábbi vízilabda szövetségi kapitánnyal eljárok néha fácánozni, de sajnos egyre kevesebben vagyunk” – zárta a mesteredző.
The post Feltette a Vácot a futballtérképre, Kemény Dénessel jár fácánozni – 80 éves Csank János first appeared on 24.hu.
