A sportvezető a Kossuth Rádióban kedden reggel arról beszélt, az egyelőre tervezett jogszabály célja, hogy a sportszervezetek működését a fair play jellemezze és ne a napi politikai kapcsolatok határozzák meg, egy-egy klubnál mekkora forrás alakul ki.
„Tudjuk, hogy a múltban volt ilyen, és nemcsak az elmúlt 16 évben, hanem jóval korábban is előfordult, hogy például dandártábornokok ültek bizonyos sportszervezetek élén és azok jóval jelentősebb részt szakítottak a közösből, mint azok, ahol nem feltétlenül politikában érintett emberek ültek. Ennyi a szándéka a tervezetnek” – jelentette ki Kálnoki-Kiss.
Még lehet módosítás a javaslatban
Az államtitkár kiemelte, nem zárja ki, hogy a benyújtott javaslatban még lesz módosítás, de annak elfogadása és hatályba lépése után a korábbi és jelenlegi politikusoknak nyilatkozniuk kell arról, érintettek-e.
Bár tudom, hogy van, aki Lex Kubatovnak hívja – és ez szíve joga -, de nem egyes emberekre szól a törvényjavaslat, hanem az észszerűség szerint arra vonatkozik, hogy azok a torzulások, amik bizonyos sportszervezetek, egyesületek és szövetségek élén érezhetőek voltak, a jövőben ne legyenek
– utalt a sportvezető Kubatov Gáborra, a Ferencváros elnökére, aki a Fidesz korábbi pártigazgatója, alelnöke és országgyűlési képviselője is volt.
Magyar Péter miniszterelnök korábbi közlése szerint az új szabályok többek között Kubatovra is vonatkoztak volna, ám jogászok szerint nem biztos, hogy a most ismert szöveg tényleg érinti a Fradi elnökét – erről itt írtunk bővebben.
174 sportszervezetre vonatkozna
A miniszterelnök szeptember 18-án jelentette be, hogy a kormány szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a sportban, amelynek hatályba lépése után miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, 500-nál több sportolót foglalkoztató sportszervezetben.
„Összesen 174 sportszervezet van, amely 500 versenyző fölötti taglétszámmal rendelkezik, rájuk vonatkozik ez a törvényjavaslat. Vannak értelmezhető fejlődési pontok, ahol érdemes is a sportot finanszírozni, mert megvan a tradíció és a szaktudás is az adott területen. De vannak olyanok, ahol inkább a politikai tőke határozta meg az elmúlt évtizedekben a sport fejlődését” – magyarázta Kálnoki-Kiss,
példaként említve Kisvárdát, ahol „a földből nőtt ki egy sportberuházás-halmaz”, de a helyiek azzal küzdenek, hogy nem tudják megtartani a játékosaikat, akik 14 évesen a Diósgyőrbe, illetve az ország más részébe igazolnak.
Nincsenek veszélyben a 2027-es világversenyek
A nagy világversenyek költségvetésével kapcsolatos vizsgálatokról az államtitkár kifejtette: mint az már többször elhangzott, ezek jelentősen túlárazottak voltak, a most zajló vizsgálatok ennek okát fogják kideríteni, illetve azok alapján pontos számokat is meg tudnak majd határozni.
Mint mondta, az idei atlétikai Világdöntő kapcsán például hárommilliárd forint sorsa továbbra is vitatott.
Kálnoki-Kiss hangsúlyozta, hogy a 2027-es világversenyeket – amelyekre még az előző kormány szerződött – természetesen megrendezzük, csak sokkal racionálisabb és észszerűbb költségvetéssel, miközben a versenyek minősége szerinte cseppet sem fog változni.
„A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) élén is vezetőcsere volt. Olybá tűnik, kialakul egy olyan közbeszerzési rend, ami sokkal jobban védi az állami forrásokat, és ami nem egy céget jelöl ki egy-egy rendezvénycsomag megszervezésére és a kommunikációs lebonyolítására, hanem legalább 10-12 cég fog majd ezért versenyezni minden egyes alkalommal. Ezáltal biztosítottnak látom, hogy nem felfele fognak alkudni a cégek, hanem inkább lefele” – ecsetelte.
Hamarosan jön a teljes tao-térkép
A sportvezető kiemelte, jogszabály szerint továbbra is az NRÜ hivatott az 500 millió forint fölötti állami rendezvényeket megszervezni – ebben vannak sportesemények is –, ugyanakkor előkészítés alatt áll egy olyan jogszabály, ami lehetővé teszi, hogy a szövetségek opcionálisan eldönthessék és kimondhassák, hogy szeretnék-e igénybe venni az NRÜ-t vagy sem.
Az államtitkár azt is közölte, hogy a transzparencia jegyében hamarosan a teljes tao-térkép is nyilvánosságra kerül majd, a szövetségekkel pedig két hónapja folytatnak párbeszédet a megváltozó sportfinanszírozás kapcsán: a társasági adóból származó sporttámogatás január 1-gyel megszűnik, ehelyett a kormány bejelentése szerint 150 milliárd forintos támogatást kap a sport.
„Reményeim szerint a szövetségek felkészültek lesznek, mivel folyamatosan, közösen dolgozzuk ki a taokivezetést, azaz a sportfinanszírozási rendszer átalakítását. Heti rendszerességűek az ülések, bízom abban, hogy a rendszer felkészült lesz és zökkenőmentesen megy végbe a folyamat, ami a két támogatási rendszerből egyet csinál” – mondta annak kapcsán Kálnoki-Kiss, hogy a szövetségek eddig is kaptak költségvetési támogatást is, így ennek elszámolása nem lesz ismeretlen számukra.
A kisebb szervezeteket, amelyek csak taoból gazdálkodhattak, megfelelő felkészítés után szeretnénk ráterelni erre az új támogatási rendszerre.
Nagy meglepetés nem éri majd a sportszervezeteket, de ez olyan változás lesz, ami 1998 óta, amikor a minisztériumi sportfinanszírozást átalakította a Fidesz-kormány, nem történt a magyar sportban. Tulajdonképpen azóta is a jelenlegi rendszerben, a szövetségeken keresztül, piramisrendszerben történik a sportfinanszírozás” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy június 30-ig még a szövetségek kapják majd a támogatásokat, azt követően pedig ők dönthetnek arról, milyen mértékben támogatják majd a tagszervezeteiket.
Zárásként Kálnoki-Kiss Attila kiemelte, folyamatosan vizsgálják a tao-támogatásokat, s bár ebben komoly lemaradás van, szeretnék a múltat feldolgozni.
(MTI)
The post Kálnoki-Kiss Attila: Van, aki Lex Kubatovnak hívja, de nem egyes emberekre vonatkozik az összeférhetetlenségi törvényjavaslat first appeared on 24.hu.
