← Vissza a hírfolyamhozKultúra · Forrás: 444 · Szerző: Mohos Máté · 2026. 10. 28. 21:00 · 3 perc olvasás
Apu azért tagadja a holokausztot, mert te színdarabot csináltál egy reddites kommentszekcióból

Ezek a fránya germánok a fránya kategorikus imperatívuszaikkal! Persze könnyű volt Immanuel Kantnak ilyen hülyeségeket kitalálni, hiszen mást se csinált egész életében, csak követte a hajnali ötkor felkelős, percre lebontott napi rutinját a szülővárosában, amit szinte el sem hagyott egész életében: olyan unalmas volt az élete, hogy a helyi lakosok a délutáni sétájához igazították az óráikat. A zsidók szégyene című Puzsér-FAM-drámából készült Az eskü című darab főszereplője, Joseph Grosswald jogvédő ügyvéd viszont sokkal kaotikusabb élethelyzetben, sokkal nagyobb dívaként készül alkalmazni az alapelvhez való rendíthetetlen ragaszkodást. Ő a jogfosztottak és az elesettek védelmére esküdött fel gyerekként apja sírjánál, és ebből egy centit sem hajlandó engedni. Felnőttként pedig ráadásul a fejébe veszi, hogy a holokauszttagadás miatt letartóztatott sarlatán történész, Hans-Jürgen Geyer (Incze József) valamilyen kritéria szerint jogfosztottnak, esetleg elesettnek számít. Igen, Herr Grosswald hárdkór fríszpícspárti, és igen, a szerzők sem tesznek úgy, mintha ezzel az akár Ayn Rand-inak is nevezhető hozzáállással túlságosan nagyot lehetne menni Ausztriában a huszadik század második felében. Amikor a zsidó származású ügyvéd elvállalja a holokauszttagadó akadémikus védelmét, a közvélemény, kollégái, a saját anyja, és még mintha saját maga is ellene fordulna. Akkor most pont a néző szurkoljon neki? Erre nem sok okunk van, mert nemcsak a darab és az adaptáció számtalan hibája, hanem még annak egy-két erőssége is mintha őt lennének hivatottak aláásni. Ami igazán kinyírja Az esküt, az viszont az, hogy az alkotók se Grosswaldot, se semelyik másik szereplőt nem képesek húsvér emberi lényként, épkézláb karakterként kezelni, csupán egy két lábon járó tézisként, akihez a humanitást mintha kelletlenkedő utógondolatként csapták volna hozzá. Mondok valami kedveset is: Puzsér Róbertnek és Farkas Attila Mártonnak kétségkívül akadt hosszú karrierje alatt pár jól megérvelt publicisztikája.
Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.
Forrás: 444 · Szerző: Mohos Máté · Dátum: 2026. 10. 28. 21:00
Eredeti cikk ↗