Cambridge-i kutatók szerint mégsem az üstökösök hozhatták el az élet építőköveit a Földre

Régóta élő elmélet, hogy a földi élet kialakulásához szükséges molekulákat az üstökösök hozták a bolygóra, hiszen ezek az égitestek számos szén- és nitrogéntartalmú szerves vegyületet hordoznak. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmánya szerint azonban ez legfeljebb egyszeri szerencsés véletlen lehetett, nem pedig az a folyamatos szállítás, amit korábban feltételeztek.A kutatók számítógépes szimulációkkal vizsgálták, hogy a hidrogén-cianid (az élet kialakulásában kulcsszerepet játszó, az üstökösökön gyakran előforduló molekula) túlélhette-e a becsapódást. Azt találták, hogy az üstökösök túl gyorsan és túl meredek szögben érkeznek a Föld légkörébe, így a szerves molekulák a felszínnel ütközve szinte biztosan elpárolognak. A tanulmány vezető szerzője, Richard Anslow szerint az elképzelés romantikus, de az eredmények alapján rendkívül valószínűtlen.A kutatók 2023-ban azt vetették fel, hogy egymáshoz közel keringő bolygók rendszerében az üstökösök lelassulhatnak, ha bolygóról bolygóra pattognak, és közben szerves molekulákat juttatnak el hozzájuk. Most azt vizsgálták, lehetséges volt-e ez a mi Naprendszerünkben. Az eredmények szerint a Földbe csapódó üstökösök száma a bolygó első 500 millió évében gyorsan csökkent, így legfeljebb néhány alkalom adódhatott arra, hogy hidrogén-cianid érkezzen a felszínre. Ha pedig mégis eljutott oda, nem maradt sokáig koncentrált formában, vagyis az élet kémiai folyamatainak nagyon gyorsan be kellett volna indulniuk a becsapódás után. Anslow szerint ehhez egy az egymillióhoz esélyű egybeesésre lett volna szükség: pont megfelelő sebességre és szögre, majd arra, hogy a kémiai folyamatok is azonnal megkezdődjenek. A kutatók szerint az élet építőkövei inkább az üstökösöknél jóval gyakrabban becsapódó aszteroidák nyomán, vagy magán a Földön zajló folyamatokban jöhettek létre.A Mars ebből a szempontból jobb jelölt lehetett: mivel kisebb a Földnél, gyengébb a gravitációja, így a Naprendszer kora