Az 1954-es berni világbajnoki döntő elvesztése nagyon komoly traumaként érte a magyar sport világát és a futballtársadalmat. Az Aranycsapat szinte verhetetlennek tűnt, sokáig úgy is írták, hogy az 1950. május 14-i, bécsi 5-3-as vereség után négy évig veretlen maradt, de 2000-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség úgy döntött, hogy két, 1952-es Moszkva-válogatott elleni meccset hivatalos válogatott mérkőzéssé minősít. Egyiket, az 1952. május 27-én lejátszottat azonban elveszítette az Aranycsapat, szóval a négyéves veretlenség mítosza azóta szertefoszlott.
De az tény, hogy a négy év sikerei és világbajnokságon nyújtott nagyszerű teljesítmény után hatalmas pofonként jött az NSZK elleni 3-2-es finálé. A vereség után Budapesten tüntetések törtek ki, az emberek képtelenek voltak feldolgozni az eredményt – akadnak történészek, akik ezt a néhány napot az 1956-os forradalom közvetlen előszeleként értékelik.
’56-ban valami megváltozott
A lendület azonban annak ellenére is megmaradt, hogy Grosics Gyulát az elvesztett finálé után kikezdte a hatalom, csempészéssel és hazaárulással vádolták meg, majd eltiltották, Sebes Gusztáv pedig rengeteg új embert próbált ki a válogatottban.
A hazai merítés erősségére jellemző, hogy Magyarország így is a legjobbak közé tartozott, a vb-döntőtől számítva 1955 végéig 18 mérkőzésen maradt veretlen.
A magyar labdarúgás jó úton halad
– nyilatkozta a szövetségi kapitány.
1956-ban aztán valami megváltozott, igaz, ehhez kellett egy olyan törökországi, szíriai, libanoni túra, amelyet Sebes sem tartott helyénvalónak. A program jóval nagyobb volt, mint amire készültek, a csapat több városban is játszott, így mire elérkezett a február 19-i, Törökország elleni csata, már annyira fáradt volt, hogy 3-1-re kikapott.
A hangulat sem lehetett tökéletes, hiszen ahogy a csapatorvos, Kreisz László írta a túra során: ,
Puskás Ferenc: Elhízott, nagy súlyfeleslege van. Az étkezésben, ivásban nem tud mértéket tartani, dacára annak, hogy a meggyőzés minden érvét felhasználtuk, hogy felvilágosítsuk hibáiról… Czibor Zoltán hasonló Puskáshoz. Komolytalan az edzésben, életmódban. Alkoholfogyasztása mérték nélküli, és a kollektív érzés teljes hiánya áll fenn.
Ezek után áprilisban csupán 2-2-es döntetlen született itthon a jugoszlávok ellen, majd jött a Népstadionban a csehszlovákok elleni 4-2-es zakó, amit egy június 3-i, brüsszeli 5-4-es vereség követett a belgák ellen, hat nappal később pedig egy újabb 2-2-es döntetlen Portugáliában.
Utóbbi megpecsételte Sebes Gusztáv sorsát, akit Bukovi Márton váltott a kapitányi székben.
Így oszlott fel az Aranycsapat
A kapitányváltással minden megváltozott, a lengyelek (4-1), a jugoszlávok (3-1), a szovjetek (1-0) és a franciák (2-1) legyőzése után október 14-én, másfél héttel a forradalom kitörése előtt, a magyar válogatott Bécsben 2-0-ra verte Ausztriát. Ez volt Puskás Ferenc, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán utolsó válogatott mérkőzése, bár ezt akkor még senki sem tudta.
The post Nem csupán az Aranycsapat esett szét, a magyar futball jövője is elveszett 1956-ban first appeared on 24.hu.
