„Egy nemzet számára fontos, hogy ismerje múltját, értékeit és képes legyen önmagát mások szemén keresztül látni” – mondta Baka András köztársasági elnök a Miskolci Egyetemen, a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus hétfői ünnepélyes megnyitóján.
Baka András beszédében kiemelte: az önismeret a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején felértékelődik.
Az MTI szerint arról beszélt, hogy a magyarságkép vizsgálata a nemzeti önismeret egyik fontos forrása. Szerinte az, hogy a nemzetről milyen kép alakul ki a világban és azt milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások vagy éppen félreértések formálták, önmaguk pontosabb megértéséhez is közelebb viszi a magyarokat.
Baka András hangsúlyozta: a magyarságkép nem csupán örökség, hanem teljesítmény, ami a kulturális és tudományos eredmények mellett azzal is alakítható, ahogy a nemzet magyarként van jelen a világban. Hozzátette, felelősséggel is jár, hogy amit a magyarok örökül kapnak, azt megőrizzék, megértsék, gyarapítsák és tovább adják.
A köztársasági elnök megjegyezte, hogy ehhez nélkülözhetetlen a tudomány szabadsága és a különböző nézőpontok találkozása. Elmondta, hogy a valódi tudományos párbeszéd teret ad a vitának, hiszen a kérdések és az eltérő álláspontok közelebb vihetik az embereket „a fontosabb megértéséhez”.
Szerinte a kritika akkor töltheti be valódi szerepét, ha az gondolkodásra ösztönzi az embereket és segíti őket abban, hogy árnyaltabban, más perspektívában szemléljék azt, amelyet kutatnak vagy értelmeznek. Köztársasági elnökként fontosnak tartja minden olyan kezdeményezés diplomáciai eszközökkel történő támogatását, amely a nemzet közös értékeinek megőrzését és gyarapítását szolgálja.
Baka András kiemelte, a tudomány időtávja hosszabb egy emberöltőnél és minden feltárt forrás, új felismerés és megőrzött emlék hozzáad valamit ahhoz a tudáshoz, amelyet az emberek a következő nemzedékre hagynak.
A kongresszus megnyitóján felszólalt még Andrea Seidler, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke és Horváth Zita, a Miskolci Egyetem (ME) rektora is.
A köszöntők után Monok István, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke Lotz János-emlékérmeket adott át. Az elismerést négyen kapták meg: Bányai Éva, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének vezetője, Egyed Emese, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem iskolateremtő professzora, Faragó Kornélia, az Újvidéki Egyetem professzora és Andrea Seidler, a Bécsi Egyetem professzora, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke.
Az emlékérmet azoknak a nem Magyarországon élő hungarológusoknak adják, akik a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy néprajztudomány terén nagy jelentőségű kutató, oktató- és szervezőmunkát végeznek, hozzájárulnak a fenti tudományágak fejlődéséhez és megismertetéséhez.
A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak fő témája Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai címet kapta. Az öt évente megrendezett eseményen a résztvevők többek között plenáris előadásokat, tudományos szimpóziumokat és koncerteket látogathatnak meg.
The post Baka András: a magyarságkép nem csupán örökség, hanem teljesítmény is first appeared on 24.hu.
