Nagyjából 30 százalékos készültségen áll a soroksári bölcsőde, amelynek már rég fel kellett volna épülnie. A kivitelezővel szerződést bontott az önkormányzat, miután nem haladtak a munkálatok. Az érintett cég tulajdonosai korábban több állami beruházást is félbehagytak, a közbeszerzések kiíróinak ugyanakkor kevés jogi eszközük van arra, hogy kizárják a gyanúsnak tűnő cégeket az eljárásokból. Videóriport.
Már rég gyerekzsivajtól kellene hangosnak lennie az új soroksári bölcsődének, de az épületnek egyelőre csak a falai állnak – látszólag azok sem túl egyenesen. Pedig a 23. kerületi önkormányzat 2022-ben több mint 800 millió forint uniós támogatást nyert a létesítmény létrehozására. Aztán teltek az évek, a beruházás pedig nem haladt. Most ott tart az ügy, hogy az önkormányzat pereskedni fog a kivitelező céggel, amely viszont közben felszámolás alá került.
A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást 2024 júliusában írták ki, a tender két részből állt. Az első rész az építészeti munkákra, a második a kertészetre vonatkozott.
- Az első részre 14 ajánlat érkezett, a nyertes a Valid Gate Kft. lett. A DENCO Klimatechnikai Szolgáltató Kft., az ATREUSZ Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft., a Nemes Bau Plusz Építési, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a KV-ÉP Építőipari és Szolgáltató Kft. ajánlatát érténytelennek nyilvánították, a további 9 (drágább) pályázatot nem bírálták el.
- A második részt a Gold Blond Kft. nyerte 99 249 477 forintos ajánlattal, miután a többi 7 jelentkező (Arttech Kft., KV-ÉP Építőipari és Szolgáltató Kft., Nemes Bau Plusz Építési, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Pharos 95 Sportpályaépítő Kft., Böjtös-Bau Kft., CEMBRA Kft., LYRA FLORAE Kertépítészeti Kereskedelmi és Szolgáltató kft.) ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
A DENCO Kft. (őket aránytalanul alacsony ár miatt zárták ki a versenyből) előzetes vitarendezési kérelmet adott be az első résszel kapcsolatban, de hiába. Más kérdés, hogy ha az önkormányzat helyt adott volna a panasznak, és őket hirdetik nyertesnek, akkor sem biztos, hogy jobban jártak volna. A DENCO ugyanis szintén félbehagyott legalább egy (de inkább több) építkezést. Erről ebben a cikkben írtunk:
Csak a falakig jutottak
Ami viszont biztos, hogy a Valig Gate Kft. rossz választásnak bizonyult, hiába volt olcsó (a cég 523 398 890 forintért vállalta a munkát).
A társaság feladata lett volna egy 56 fő befogadására alkalmas, 4 csoportszobás bölcsőde építése 60 adagos főzőkonyhával. A földszint összes nettó alapterülete 707,63 m2, az 1. emelet összes nettó alapterülete 27,60 m2 lett volna. A céggel 2025 elején meg is kötötték a szerződést, a munkálatok pedig tavasszal elindultak. A Valid Gate Kft.-nek csak pár hónapja lett volna befejezni a létesítményt, de még ezt is hátráltatta a nem várt magas talajvízállás.
Az önkormányzat szerint a cég folyamatosan kifogásokat keresett, végül a munkálatok teljesen elakadtak. Emiatt 2025 augusztusában szerződést bontottak velük, most pedig eljutottak oda, hogy pert indítsanak ellenük. Sőt, az önkormányzat jogi képviselőjük bevonásával azt is vizsgálja, hogy büntetőfeljelentést tegyenek-e a cég ellen.
Csalás gyanúja is felmerül
Mostanra ugyanis az is kiderült számukra, hogy a Valid Gate Kft.-vel szemben már 2024-ben kezdeményeztek felszámolási eljárást, de ez akkor „nem került olyan módon bejegyzésre a közhiteles cégnyilvántartásba, amelyből az önkormányzat számára ez a körülmény megismerhető lett volna. Így az önkormányzat sem a pályázat elbírálásakor, sem a kivitelezés időszakában nem rendelkezett ezzel az információval.”
Az önkormányzat szerint viszont – legalábbis a jelenleg rendelkezésükre álló információk alapján – a társaság tudott a vele szemben kezdeményezett eljárásról, így erről a körülményről legkésőbb a pályázat elnyerését követően tájékoztatnia kellett volna az önkormányzatot. Ezt azonban nem tette meg.
A soroksári bölcsőde 2026 szeptemberében. A szerző felvétele
„A felszámolás ténye 2026 nyarán került bejegyzésre a cégnyilvántartásba, így az önkormányzat ekkor szerzett róla tudomást. Tekintettel arra, hogy a társasággal szemben polgári peres eljárásunk van folyamatban, a cég státuszát folyamatosan figyelemmel kísérjük. Az újonnan tudomásunkra jutott körülmények ugyanakkor számunkra is új megvilágításba helyezik a történteket.
Felmerül ugyanis annak lehetősége, hogy
a társaság már a pályázat benyújtásakor tisztában lehetett olyan pénzügyi, illetve fizetőképességi problémákkal, amelyek a szerződés teljesítését veszélyeztették,
miközben ezekről az önkormányzatot nem tájékoztatta.
Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint felmerülhet a csalás gyanúja. Jelenleg jogi képviselőink bevonásával vizsgáljuk, hogy a rendelkezésünkre álló dokumentumok és az újonnan megismert körülmények megalapozzák-e büntetőfeljelentés megtételét. Amennyiben a jogi vizsgálat alapján a csalás megalapozott gyanúja megállapítható, az önkormányzat megteszi a szükséges büntetőjogi lépéseket” – írta lapunknak a soroksári önkormányzat.
A soroksári bölcsőde 2026 szeptemberében. A szerző felvétele
Nem ez az első eset
A soroksári esethez hasonló folyamatok zajlottak le korábban többek között Pécsett, Tatabányán és Mosonmagyaróváron is. Hogy mi volt a közös ezekben (a be nem fejezett épületeken és a ki nem fizetett alvállalkozókon túl)? A cégek és tulajdonosi hátterük.
Ahogy arról pár éve beszámoltunk, több településen is feljelentették az alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért szerződött összegeket különböző állami beruházásokon. Egyes alvállalkozók elmondása szerint a cég először kormányközeli kapcsolataival – egészen pontosan Orbán Viktor testérének, Orbán Áronnak a nevét emlegetve – biztatta, majd később fenyegette őket. Kezdetben fizetett is a megrendelt munkák után, de aztán pótmunkákra, újabb feladatokra kérte fel őket, de ezekért már nem fizetett, és szerintük a saját munkájuk előfinanszírozására kényszerítette őket.
Amikor az alvállalkozók jogi lépéseket tettek, hogy megkapják számláik ellenértékét, hibás teljesítésre, szerződésszegésre, és hasonló okokra hivatkozva az Octopus elutasította őket. Majd ezzel párhzamosan ők is benyújtották követeléseiket az alvállalkozókkal szemben hibás/nem megfelelő teljesítésre hivatkozva. A visszatartott vállalkozói díjak összege a kalkulációk szerint az 1 milliárd forintot is meghaladhatja, ezt az összeget azonban cég vitatta.
Az Octopus Invest, illetve akkori tulajdonosainak egyéb cégei (Valid Solution, Falcon Global stb.) nem fejezték be a pécsi tűzoltóságot, a tatabányai gimnáziumot, az Őriszentpéteri Általános Iskolát, a csornai és a mosonmagyaróvári tanuszodát, és a váci bölcsődét sem. Amikor az Octopus Invest cég eredeti tulajdonosai, Németh Zsuzsa és Németh János megváltak a cégtől, megalapították a NeoTax Kft.-t. és Valid Gate Kft.-t. Utóbbi lett az, amelyik végül nem építette meg a soroksári bölcsődét.
A pécsi tűzoltóság új épülete 2026 szeptemberében. A szerző felvétele
Kerestük a céget, hogy megtudjuk, miért nem fejezték be a munkálatokat a soroksári bölcsődében, valamint, hogy voltak-e alvállalkozóik, és azokat kifizették-e. Azt is megkérdeztük, miért alapítanak újabb és újabb cégeket, amelyeket egy idő után eladnak és felszámolnak, de előtte még beruházásokat hagynak félbe velük. A társaság hivatalos email címéről azonban csak egy hibaüzenet jött vissza, hogy az üzenet nem kézbesíthető.
Nehéz jogszerűen kikerülni a gyanús cégeket
A polgármester szerint már az első percben látszott, hogy a céggel gondok lesznek, de mivel ők adták a legolcsóbb ajánlatot, és nem állt fent velük szemben kizáró ok, őket kellett kihirdetni nyertesként.
Megkerestük a Közbeszerzési Hatóságot, hogy megtudjuk, mit tehetnek jogszerűen az önkormányzatok, állami szervezetek, ha nem akarnak olyan cégekkel szerződni, amelyek „problémásnak” tűnnek. A KH-tól a következő választ kaptuk.
„A Valid Gate és az Octopus Invest már korábban is a Közbeszerzési Hatóság látókörébe került.
Az elmúlt években több alkalommal is indult eljárás ellenük, sőt, az egyik érintett céggel kapcsolatban jelenleg is több vizsgálat folyik.
Joggal merülhet fel a kérdés: hogyan indulhat egy ilyen tulajdonosi körhöz tartozó vállalkozás újra és újra közbeszerzésen?
A pécsi tűzoltóság új épületének 3 éve állnia kellene. A szerző felvétele
A közbeszerzési törvény szerint kizárható az a gazdasági szereplő, amely az elmúlt három évben súlyosan megszegett egy korábbi közbeszerzési szerződést, és emiatt például felmondták a szerződését, vagy más szankciót alkalmaztak vele szemben. Ez a kizárás azonban főszabály szerint csak arra a cégre vonatkozik, amely a szerződést megszegte.
Egy másik vállalkozást nem lehet kizárni pusztán azért, mert ugyanaz a tulajdonosa, vagy mert a tulajdonos egy másik cége korábban felszámolással megszűnt.
A törvény a korábbi referenciák felhasználását is korlátozza bizonyos esetekben. Ha egy új vállalkozás egy korábbi cég jogutódja, és a jogelődöt súlyos szerződésszegés miatt kizárták, akkor az új cég három évig nem használhatja fel a jogelőd referenciáit saját alkalmasságának igazolására. Ez a szabály azonban kizárólag jogutódlás esetén érvényes.
Az, hogy két cégnek azonos a tulajdonosi köre, önmagában még nem jelent jogutódlást. Ha pedig egy vállalkozás nem megfelelően teljesíti a szerződését, az ebből eredő vita alapvetően polgári jogi kérdés, ebben az esetben akár büntetőjogi jogkövetkezmények is felmerülhetnek.
Így biztosíthatják be magukat az ajánlatkérők
A megoldás ezért elsősorban a szerződés megfelelő előkészítésében rejlik. Az ajánlatkérőnek már a szerződéstervezetben érdemes olyan biztosítékokat kikötnie, amelyek valódi védelmet nyújtanak, ha a nyertes vállalkozás megszegi a szerződést.
Ilyen biztosíték lehet például az óvadék vagy a zálogjog.
Emellett a teljesítési biztosíték is hatékony eszköz lehet: fedezetet teremthet arra az esetre, ha a szerződő fél nem teljesít megfelelően, vagy nem fizeti meg a kiszabott kötbért. Az ajánlatkérőnek előzőeken kívül lehetősége van arra is, hogy az eljárást megindító felhívásban előírja, hogy az eljárásban, illetve alkalmasság igazolásában nem vehet részt olyan gazdasági szereplő, aki korábbi szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett.
Ez esetben a szerződésszegést az ajánlatkérőnek be kell jelentenie a Közbeszerzési Hatósághoz, vita esetében pedig az érintett ajánlattevővel szemben pert kell indítania. Egy esetleges perben megkönnyítheti a bizonyítást, ha az ajánlatkérő a szerződés-tervezetekben előre meghatározza a súlyos szerződésszegésnek minősülő eseteket. Vagyis a kockázatok jelentős része már előre, egy körültekintően megfogalmazott szerződéssel csökkenthető” – írta a Közbeszerzési Hatóság.
Katus Eszter
Nyitókép: A soroksári bölcsőde 2026 szeptemberében. A szerző felvétele. Videó: Bodoky Bence, Ruprecht Judit
