Nettó 13,1 milliárd forintnyi kormányhirdetés jutott a 2022-es választási kampány 51 napjára az Átlátszó által kiperelt médiatervek szerint. Ez átlagosan napi 257 millió forintot jelent, a legdrágább napon pedig több mint félmilliárdot költöttek hirdetésekre. A teljes összeg tizenegyszer akkora, mint amennyit a törvény egy pártnak engedélyezett – a kormányra azonban nem vonatkozott ez a korlát. A pénz több mint harmada az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás kampányára ment el.
2022 tavaszán kék színű kormányplakátok árasztották el az országot. A kampány költségeit már akkor milliárdokra becsülték, azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy a kormány pontosan mennyit és mikor költött hirdetésekre.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a New Land Media megvalósult médiatervei, amelyeket az Átlátszó perelt ki, majd 2026 augusztusában nyilvánosságra hozott, erre is választ adnak. A megjelenések túlnyomó többségénél szerepel a dátum, a médium neve, a listaár, a kedvezmény és a tényleges nettó ár.
A dokumentumok azt rögzítik, hogy mit rendelt meg, illetve mit fogadott el teljesítettként a Kabinetiroda. Sugárzási naplókat és számlákat az archívum nem tartalmaz, és a hirdetések konkrét tartalmáról sem adnak tájékoztatást a tervek.
Az adatok feldolgozásában olvasónk segített, aki korábban az egész, több tízezer tételből álló adathalmazt kereshetővé és elemezhetővé tette. Ez a cikk is az ő közreműködésével készült.
Napi 257 millió, aztán három hónap csend
A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampányidőszak a szavazás előtti ötvenedik napon kezdődik. Ez 2022-ben február 12-re esett, a választást pedig április 3-án tartották.
Az így számolt 51 napra a Kabinetiroda két keretszerződésében nettó 13,1 milliárd forintnyi hirdetés jutott. Az ügynökségi díjjal együtt ez már 15,1 milliárd, az áfával együtt pedig 19,1 milliárd forint.
Naponta átlagosan 257 millió forintot költöttek hirdetésekre, három és félszer annyit, mint januárban és február elején.
A választás előtti utolsó harminc napban már napi 313 millió forint volt az átlag.
A csúcsnapon, március 10-én 552 millió forintnyi hirdetés jelent meg a tervek szerint. A legdrágább hét március 7. és 13. között volt: mindössze hét nap alatt 3,07 milliárd forintért hirdetett a Fidesz-kormány.
Aztán semmit. Ugyanis 2022. április 4. és július 7. között a vizsgált kabinetirodai szerződések egyikében sincs hirdetési megjelenés, egyetlen hibás dátumozású, 700 ezer forintos tételt leszámítva. A következő kampány, amely a háborús inflációról szólt, 2022. július 8-án indult.
Az első félévre dátumozott hirdetési összegek 80,8 százaléka a választási kampány 51 napjára esett. Ez az időszak a teljes 2022-es költésnek is csaknem a felét vitte el, miközben a kampánynapok az év mindössze 14 százalékát tették ki.
A cikkben még erről lesz szó:
- A kormány két keretszerződéséből nettó 13,1 milliárd forint jutott a választási kampány 51 napjára – tizenegyszer annyi, amennyit a törvény egy pártnak engedélyezett.
- A választáshoz közeledve egyre többet költöttek hirdetésekre, a szavazás után viszont a vizsgált szerződésekben három hónapra gyakorlatilag eltűntek a reklámok.
- Az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás kampányára 4,7 milliárd, szponzorált tévés miniprogramokra 3,1 milliárd, egy pontosan nem azonosítható reklámkampányra pedig közel 2 milliárd forint jutott.
- Bemutatjuk, mely cégek adták el a legtöbb hirdetést: a pénz 92 százaléka tizenkét eladónál szerepel, a tévés hirdetésekre fordított összeg 72 százaléka pedig a TV2-csoport csatornáira jutott.
- A kiperelt médiatervekből az is kiderül, hogy mintegy 3,3 milliárd forintnyi, a választás előtt megvalósult kampány nem azonosítható a Kabinetiroda által korábban átadott kampánylistán.
Fontos, hogy az elemzés kizárólag az Átlátszó által kiperelt és publikált médiatervekre épül. Más kormányzati szervek és más ügynökségek hirdetései nem szerepelnek benne.
A Kantar listaáras mérése szerint például a Fidesz-kormány Miniszterelnöksége a második negyedévben is hirdetett. A HVG által ismertetett adatok alapján a „Magyarország nem hagyja magát” kampányra mintegy 2,4 milliárd forintot költöttek listaáron. A médiatervekből nem derül ki, hogy ez melyik szerződéshez tartozott.
Gyermekvédelem, miniprogramok, béke és biztonság – milliárdokért
A kampányidőszak hirdetési költségeinek 99 százaléka öt üzenet között oszlik meg.
A 358 szöveges médiaterv közül mindössze ötön szerepel a „politikai hirdetések” megjelölés. Ez a dokumentumok saját címkéje, nem feltétlenül azonos a törvényben szereplő jogi kategóriával. Mind az öt terv a gyermekvédelmi népszavazás sajtó-, online és közterületi kampányához tartozik, együttes költségük 4,7 milliárd forint volt.
A kampányidőszak többi hirdetése – köztük a népszavazási tévészpotok és az „Őrizzük meg Magyarország biztonságát és békéjét” kampány televíziós reklámjai – társadalmi célú reklámként (TCR) vagy külön megjelölés nélkül szerepel a tervekben. A dokumentumokból nem derül ki, hogy a besorolás befolyásolta-e az árakat.
A „gyermekvédelmi” népszavazás kampánya majdnem 5 milliárdba került
A legnagyobb tétel a gyermekvédelmi népszavazás kampánya: nettó 4,70 milliárd forint, ügynökségi díjjal 5,40 milliárd, díjjal és áfával 6,86 milliárd forint – hat projektben, az utolsó megjelenéssel április 3-án. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választás után úgy találta, hogy a „Védjük meg a gyerekeket!” és az „Április 3-án szavazzunk nemmel!” plakátok a nemmel szavazásra buzdítanak, ez azonban a testület szerint nem sértette a választási alapelveket; a Kúria ezt a határozatot érdemben nem vizsgálta.
Egy másik ügyben a Kúria kimondta, hogy a kormány népszavazási plakátjai nem sértik az alapelveket. Egy harmadikban azt állapította meg, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ március 28-i e-mailje többségében tájékoztatás volt, zárómondata („szavazzon négy nemmel”) viszont kampánytevékenység, ez azonban nem sértett alapelvet, mert
a népszavazás kezdeményezőjeként a kormánynak nem kellett semlegesnek lennie.
A tévészpotok kérdésében a Kúria két különböző szpotról eltérően döntött: 2016-ban egy TCR-ként sugárzott kormányzati népszavazási szpotot politikai reklámnak minősített, 2022 márciusában egy TV2-s, 45 másodperces szpotot társadalmi célú reklámnak, mert az a részvételre ösztönzött, és nem mondta meg, melyik válasz a helyes. A népszavazási tévészpotokra a tervekben nettó 405 millió forint szerepel.
Az EBESZ választási megfigyelő missziójának zárójelentése szerint a népszavazási kampány legláthatóbb szereplője a Fidesz-kormány volt, a költés összegét azonban nem hozták nyilvánosságra. A jelentés lábjegyzete szerint a Miniszterelnöki Hivatal egy tisztségviselője úgy magyarázta a missziónak, hogy a kormányzati hirdetési szerződéseket rendszeresen közzéteszik, a népszavazási kampányt viszont nem külön szerződéssel, hanem a kormány tájékoztató kampányaiba foglalva bonyolították le, ezért a költsége nem számítható ki.
A médiatervekből azonban kiszámítható. Az összeg 46 százaléka a Mediaworkshöz ment: 800 millió forint egyetlen soron szerepel az ESMA Reklámnál (2,94 milliárd listaárból 72,8 százalékos kedvezménnyel, több plakátformátumra, darabszám nélkül), 381 millió a Publimontnál.
Miniprogramok: 3,1 milliárd forint
Öt úgynevezett miniprogram is szerepel a kampányidőszak médiaterveiben. Ezek 5+50+5 másodperces szponzorált tévés blokkok voltak, amelyek a következő témákról szóltak:
- SZJA-mentesség,
- minimálbér,
- otthonteremtés,
- SZÉP-kártya,
- „Büszke magyar zsidónak lenni”.
Az öt miniprogram reklámozása a választási kampányidőszakban összesen 3,1 milliárd forintba került, a teljes első negyedévben pedig 3,5 milliárdba. Mind az öt terjesztését a Digital Minds Kft. végezte, a médiatervek egyikén sem szerepel kampánytípus.
A Digital Minds a cégnyilvántartás szerint Liziczai Zsolt és Vízvárdi Bence tulajdonában áll. A Telex 2026. augusztusi cikke szerint a cég telephelye megegyezik Rogán-Szendrei Cecília és Sarka Kata közös cégének telephelyével. A lap a vállalkozást Rogán-Szendrei Cecília üzleti köréhez sorolja. A tulajdonosok a Telex kérdéseire nem válaszoltak.
Béke és biztonság ömlött a tévéből
Az „Őrizzük meg Magyarország biztonságát és békéjét” kampány plakátjain a Telex 2022. decemberi összefoglalója szerint Orbán Viktor portréja szerepelt a szlogen mellett, „kormányinformáció” megjelöléssel.
A megvalósult médiatervben mindössze tizenkét napra, március 2. és 13. közé
8 168 darab, egyenként 80 másodperces tévészpotot és 1 846 rádiószpotot rendeltek meg.
Az EBESZ választási megfigyelői a kampány során több mint 190 fő műsoridős sugárzást számoltak össze az M1-en, az ATV-n, a Hír TV-n és a TV2-n egy 80 másodperces, Orbán Viktor által narrált kormányreklámból. A megfigyelők szerint a szpot a Fidesz fő kampányüzeneteit erősítette.
A jelentés a kampány nevét nem írja le; a médiatervben ezen a négy csatornán 290 darab 80 másodperces megjelenés szerepel, ami megegyezik a misszió számával. A TV2 esti műsorsávjaiban egyetlen ilyen reklám listaára 16–27 millió forint volt. A 75 százalékos kedvezménnyel is
4–6,8 millió forintba került egy-egy megjelenés.
Az NVB szerint egyébként az „Őrizzük meg” feliratú kormányplakátok kívül estek a választási eljárási törvény hatályán.
„Magyarország előre megy” – a kormánytól a Fideszig
A „Magyarország előre megy” kampány a hivatalos kampányidőszak előtt ért véget.
A médiatervek szerint 2022 januárjára és február első felére nettó 2,09 milliárd forint jutott belőle. Ebbe fél összeggel számítottuk bele azt a két közterületi kampányt, amely fele-fele arányban hirdette a „Magyarország előre megy” és a „3. oltás” üzenetet. Ha a két kampány teljes költségét figyelembe vesszük, az összeg 2,69 milliárd forint.
Az utolsó fizetett megjelenés február 11-én, a hivatalos kampányidőszak kezdete előtti napon volt. Ezután
a Fidesz-KDNP vitte tovább az üzenetet, immár „Előre menjünk, ne hátra!” formában.
A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International március 5. és 10. közötti felmérése 4146 ilyen pártplakátot talált. A kormány eredeti, „előre megy” plakátjaiból ekkorra alig maradt: a K-Monitor március elején már csak hármat számolt össze.
A Kúria a kormányplakátok miatt benyújtott kifogás fényképes bizonyítékokra vonatkozó részét elkésettség miatt nem vizsgálta. Azt azonban kimondta, hogy önmagában nem tilos, ha egy párt a kormány által korábban használt szlogennel kampányol.
Közel 2 milliárd forint egy kampányra, amiről alig tudunk valamit
A dokumentumokban „Testimonial TCR kampány” néven szerepel egy közel kétmilliárd forintos reklámkampány, amelynek tartalmát egyelőre nem sikerült azonosítanunk.
A médiaterv szerint 2022. február 25. és április 2. között összesen 1 320 sajtóhirdetést rendeltek meg 137 lapban, valamint egy YouTube-megjelenést. A kampány nettó költsége 1,989 milliárd forint volt, és
az összeg 83 százaléka a Mediaworks lapjaira jutott.
A médiatervekből azonban nem derül ki, hogy kik szerepeltek ezekben a hirdetésekben és milyen üzeneteket közvetítettek. A korabeli sajtóban sem találtunk erről leírást.
Érdekesség, hogy a választási kampány 51 napjának médiaterveiben gyakorlatilag nyoma sincs járványügyi, oltási vagy egyéb egészségügyi kampánynak. Az egyetlen kivétel egy 1,8 millió forintos diabétesz-kiadvány terjesztése. A harmadik oltást népszerűsítő reklámok utoljára a januári, illetve a február 2. és 11. közötti közterületi médiatervekben szerepeltek.
A TCR, a társadalmi célú reklám rövidítése. A médiaszolgáltató politikai reklámért ellenszolgáltatást nem fogadhat el; a társadalmi célú reklámra a választási eljárási törvény ilyen tilalmat nem mond ki. Ugyanez a törvény politikai reklámon a jelölő szervezetek és a független jelöltek reklámját érti, a kormányét nem nevezi meg; a médiatörvény viszont a kormány népszerűsítését is politikai reklámnak tekinti.
Tizenegyszer annyi, mint amennyit egy párt költhetett
A kampányfinanszírozásról szóló törvény 2022-ben 1,18 milliárd forintos kampányköltési plafont szabott egy olyan pártnak, amely az ország összes választókerületében jelöltet állított. A Fidesz-KDNP 1,05 milliárd forintnyi kampánykiadással számolt el. Az Állami Számvevőszék szerint a pártszövetség betartotta a költési korlátot.
A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International ugyanakkor már 2022 márciusában arra jutott, hogy a Fidesz plakátkampányának listaáron számolt költsége önmagában is meghaladta a teljes törvényi keretet. Az ÁSZ a Fidesz-KDNP-nél nem állapított meg tiltott párttámogatást.
A Kabinetiroda két keretszerződéséből a kampányidőszakra jutó 13,1 milliárd forint a pártokra vonatkozó költési plafon tizenegyszerese. Ha levonjuk belőle a népszavazási kampány költségeit, még mindig hétszeres a különbség. Ez viszont csak nagyságrendi összehasonlítás, nem jogsértés megállapítása.
A kormányzati hirdetésekre nem vonatkozott a pártok kampányköltési korlátja,
ráadásul itt a pártok kiadásait a kormány által megrendelt hirdetések nettó árával vetjük össze. Az ügynökségi díjjal és az áfával együtt a kormányzati összeg 19,1 milliárd forint volt.
A kormány érveit a korabeli jogi eljárásokból ismerjük. A kabinetnek jogszabályban meghatározott tájékoztatási feladata van. A népszavazás kezdeményezőjeként pedig a népszavazási törvény szerint szervezői jogokkal rendelkezett. A népszavazást az Országgyűlés 2021. november 30-án rendelte el, időpontját a köztársasági elnök tűzte ki a választás napjára.
A hirdetett kormányzati intézkedések egy része is ekkor vált aktuálissá: a minimálbér-emelés és a 25 év alattiak SZJA-mentessége 2022. január 1-jén lépett hatályba, a családi adó-visszatérítést februárban fizették ki, február 24-én pedig Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Ezek az érvek a kormányzati tájékoztatás jogszerűségéről szólnak. A választási kampányban megjelenő kormányzati reklámok mennyisége és a pártok rendelkezésére álló keretek közötti különbség azonban ettől még jól látható.
Tizenkét eladónál landolt a pénz 92 százaléka
A médiatervekből az is kiderül, hogy mely cégektől vásárolták a legtöbb hirdetést. A dokumentumok az eladókat nevezik meg, azt azonban nem mutatják meg, hogy a pénz végül kihez került.
A kampányidőszak 13,1 milliárd forintos hirdetési összegének 92 százaléka mindössze tizenkét eladónál szerepel.
A televíziós hirdetések különösen koncentráltak voltak. Az erre fordított 5,12 milliárd forintból 3,69 milliárd, vagyis 72 százalék jutott a TV2-csoport csatornáira.
Ebből 2,68 milliárd forintnyi hirdetést a Digital Minds, félmilliárdot az Atmedia, 460 milliót a TV2 Média Csoport, 50 milliót pedig a Media Services Company értékesített.
A Mediaworks esetében a választási kampány 51 napjára esett az archívumban szereplő teljes 2022-es hirdetési összeg fele.
A hirdetések eladói között szerepel a Village Media is. A cég egyedüli tulajdonosa Hidvégi Krisztina, aki – mint azt a 24.hu megírta – 2016 óta a New Land Media médiaigazgatója, 2024 áprilisa óta pedig az ügyvezetője is.
Hét médiaterv viseli a „Kormánytagok Magyarország Kormányának aktuális üzeneteit megfogalmazó a közösségi média kommunikációjának hirdetési közzététele” címet, 2021 augusztusától 2022 márciusáig, havonta egy (az első 2021. augusztus és szeptember hónapra együtt).
Mindegyik egy-két tételből áll, szinte kizárólag Facebook-hirdetésből, ahol a Meta Ireland az eladó, havi 12 és 28 millió forint között, összesen nettó 129 millió, ügynökségi díjjal 148 millió forintért. A márciusi terv kerek 15 millió forint. Áprilistól ilyen terv már nincs az archívumban. Azt azonban nem írják a tervek, hogy mely kormánytagok mely üzeneteit hirdették ebből a pénzből.
Ugyanaz a lap, ugyanakkora hirdetés, mégis más ár
Érdekes eltérést találtunk, amikor összehasonlítottuk a gyermekvédelmi népszavazás és a Testimonial kampány egész oldalas újsághirdetéseinek árait.
A népszavazási sajtókampány 102 lapban összesen 1 171 megjelenést tartalmazott. Ezek a tervekben kivétel nélkül listaáron, nulla százalékos kedvezménnyel szerepelnek.
Ez összhangban van azzal a szabállyal, hogy politikai hirdetést csak az ÁSZ-nál nyilvántartásba vett árjegyzék szerinti áron lehet közzétenni – feltéve, hogy a tervekben szereplő listaár megegyezik a nyilvántartott árjegyzékkel. Az azonban a törvény szövegéből nem egyértelmű, hogy ez a rendelkezés a kormány hirdetéseire is vonatkozott-e.
A Testimonial kampányban ugyanezek a lapok jellemzően 40–50 százalékos kedvezményt adtak a hirdetésekre. Az esetek egy részében, összesen 58 tételnél azonban előbb 100 százalékos elhelyezési felárral megduplázták a listaárat.
Ennek az lett az eredménye, hogy
a kedvezmény ellenére a Testimonial kampány egész oldalas hirdetése sokszor drágább volt, mint a népszavazásé ugyanabban a lapban.
A népszavazási kampányból legtöbbet kapó 25 olyan újság közül, amely mindkét kampányban egész oldalas hirdetéseket közölt, 24-nél a Testimonial-hirdetés nettó ára volt magasabb. A megyei napilapoknál jellemzően 22–29 százalékkal, a nagy országos napilapoknál 10 százalékkal fizettek többet érte.
A Blikknél fordított volt a helyzet, akárcsak a 25 legnagyobb kedvezményezett közé nem tartozó kisebb lapok többségénél.
3,3 milliárdnyi kampány, amelynek nincs nyoma a korábbi listán
Az Átlátszó 2023 februárjában már nyilvánosságra hozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2022-es társadalmi célú kampányainak költségeit.
Az adatokat akkor sem volt egyszerű megszerezni. A Kabinetiroda először azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy a kért bontásban nem tartja nyilván őket, majd átadott egy kampánylistát. A tényleges összegeket viszont csak személyesen, tizenhárom mappából, kézzel jegyzetelve tudtuk összegyűjteni. A lista tizenegy kampányt tartalmazott, amelyek közül kilenc a választás előtt zajlott. Ezek együttes költsége 15,44 milliárd forint volt.
Most összevetettük ezt a listát a kiperelt médiatervekkel. A korábban átadott lista összegei a tervezett, 15 százalékos ügynökségi díjjal növelt nettó hirdetési költségekhez állnak a legközelebb. Hat tételnél gyakorlatilag forintra pontos az egyezés a beszámolókban szereplő tervezett költséggel.
A „Magyarország előre megy” kampány összegét három médiaterv együttesen mindössze 273 forintos eltéréssel adja ki. A népszavazási kampány listán szereplő összegéhez öt tervet tudtunk hozzárendelni, 1,35 millió forintos eltéréssel. Az „Őrizzük meg” kampány esetében a különbség 34 millió forint.
A 2022. január 1. és április 3. között futó 43 kampányból azonban 28-at nem tudtunk megfeleltetni a korábban átadott lista egyetlen tételének sem. Ezek tervezett költsége az ügynökségi díjjal együtt 3,37 milliárd, megvalósult költsége pedig 3,33 milliárd forint volt. Vagyis a 43 kampány ügynökségi díjjal számolt összegének 17,9 százaléka nem azonosítható a korábbi listán.
A legnagyobb ilyen tételek:
- Magyar Falu Program: a március 4. és április 3. közötti kampány nettó 1,104 milliárd forintba került, az ügynökségi díjjal együtt 1,27 milliárdba. A fenti táblázatban szereplő 1,281 milliárd forintos Magyar Falu-tétel ezt a kampányt és egy 177 milliós kiadvány-tématámogatást tartalmazza. A Kabinetiroda korábbi listáján mindössze egy 204 milliós „Magyar Falu” tétel szerepel, amely forintra pontosan megegyezik a kiadvány-tématámogatás díjjal növelt összegével.
- „Magyarország előre megy” és „3. oltás”: a két üzenetet fele-fele arányban hirdető januári és februári Publimont-plakátkampányok az ügynökségi díjjal együtt 1,36 milliárd forintba kerültek. Ezek valószínűleg nem szerepelnek az „előre megy” listatételben, amelynek összegét három másik médiaterv szinte forintra pontosan kiadja.
- A népszavazás februári plakátjai: az ügynökségi díjjal együtt 233 millió forintba kerültek.
Fontos, hogy a Kabinetiroda 2023-ban átadott listája kampányokat, a most feldolgozott archívum pedig egyedi projekteket tartalmaz. A kettő megfeleltetése a mi számításunk.
Mit tudunk most, amit korábban nem?
A 2022-es kormányzati kampányokról korábban is jelentek meg összesítések és becslések. Ezek azonban listaárakon, szerződéses keretösszegeken vagy a Kabinetiroda saját kampánylistáján alapultak, és gyakran az összes kormányzati hirdetőre vagy teljes naptári negyedévekre vonatkoztak.
Ezért a korábban publikált összegek eltérhetnek a most kiszámoltaktól.
A kiperelt médiatervek viszont olyan részleteket is megmutatnak, amelyek más forrásokból eddig nem voltak ismertek. Most először látható napi bontásban a két keretszerződésből finanszírozott kormányzati hirdetések költsége, és az is, hogy a pénz mekkora része jutott a választási kampányidőszakra.
A tervekből derül ki a választás utáni három hónapos szünet, a hirdetések politikai vagy társadalmi célú reklámként való besorolása, az „Őrizzük meg” kampány tévészpotjainak száma és egységára, valamint a kormánytagok Facebook-hirdetéseinek költsége is. Ezek alapján tudtuk azonosítani azt a 3,3 milliárd forintnyi kampányt is, amelyet nem találtunk meg a Kabinetiroda korábbi listáján.
2018-ban még feleennyit költöttek
A médiatervekben későbbi időszakokból is találunk jelentős költéseket. A 2023. decemberi nemzeti konzultáció idején például egyetlen hónap alatt nettó 6,84 milliárd forint ment el hirdetésekre. 2024 első negyedévében, az európai parlamenti választást megelőző hónapokban pedig összesen 8,21 milliárd forint.
Az archívum 2024 márciusával véget ér, így a júniusi EP-választás kampányidőszakáról már nincs benne adat.
A 2018-as országgyűlési választással viszont össze tudjuk hasonlítani a 2022-es költéseket. Az Átlátszó korábbi, ugyancsak a Kabinetiroda dokumentumaira épülő összesítése szerint 2018. február 1. és április 8. között nettó 6,9 milliárd forintot költött a kormány hirdetésekre. Az április 15-ig futó „Stop migránsok” kampányból ebbe csak a választás napjáig eső részt számítottuk bele.
A 2022-es két keretszerződés médiaterveiben a választás előtti, hasonló hosszúságú időszakra nettó 14,2 milliárd forint jutott.
Négy év alatt tehát több mint kétszeresére nőtt a választás előtt kormányhirdetésekre fordított összeg.
Hogyan számoltunk:
- Forrás: az Átlátszó által közzétett archívum szöveges rétegű megvalósult médiatervei, 358 fájl, 42 322 tételsor, nettó 117,0 milliárd forint. Minden fájlt a saját nyomtatott végösszegéhez ellenőriztünk; 96 százalékuk forintra egyezik, a többinél az eltérés kerekítésből vagy néhány sorból ered. Egy 2023-as fájlban egy részösszegsor adatsorként szerepelt, ezt kivettük; 2022-es számot nem érint.
- A 42 szkennelt megvalósult terv hiányzik az adatbázisból; 2022 első negyedévéből egy sincs köztük.
- Napi bontás: minden tétel nettó összegét egyenlően osztottuk szét a tételnél nyomtatott megjelenési napokra. A 2022. január 1. és április 3. között futó 43 kampány 16,2 milliárdjából 2,6 millió maradt keltezetlen, 179 millió csak a terv fejlécében megadott kampányidőszakra keltezhető.
- A tervek a megrendelt és a Kabinetiroda által leigazolt megjelenéseket tartalmazzák. Sugárzási napló és számla nincs az archívumban; az Átlátszó korábban jelezte, hogy a megjelenések egy része „technikai okokból” máskor vagy máshol valósult meg. A tévés szpotok darabszáma a megrendelt mennyiség.
- A díjat tartalmazó sorokon az ügynökségi díj pontosan 15, az áfa 27 százalék.
- Az adatbázis és a feldolgozási napló újságírói ellenőrzésre rendelkezésre áll.
Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Átlátszó-montázs
