Gyorsabban öregedtek a covidjárvány alatt a kamaszok, ha megterhelőnek élték meg a bezártságot

A koronavírus-járvány nemcsak lelkileg viselte meg az embereket, hanem a biológiai öregedésük ütemén is nyomot hagyhatott, legalábbis egy német kutatás eredményei szerint. A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány a TwinLife nevű német ikervizsgálathoz gyűjtött nyálmintákat elemezte: a kutatók körülbelül 8-10 éves gyerekektől, 14-16 éves kamaszoktól és 20-29 éves fiatal felnőttektől vettek mintát a 2020. márciusi első német lezárás előtt, majd 2021 és 2022 között, a második lezárás után. Összesen valamivel több mint ezer ember adatait vizsgálták. A munkát Alicia Schowe, a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatója vezette, négy német egyetem közreműködésével.A biológiai öregedést úgynevezett epigenetikai órákkal mérték. Ezek a DNS-hez kapcsolódó metilcsoportok mintázatából becsülik meg, hogy valaki biológiailag mennyi idős, illetve milyen ütemben öregszik: a mintázat az életkorral kiszámítható módon változik, és a kronológiai kortól való eltérés az egészségi állapotról is árulkodhat. A kutatók négy ilyen órát használtak, és közülük háromnál (PedBE, GrimAge2, DunedinPACE) a járvány előtti állapothoz képest szignifikáns gyorsulást mértek, bár nem minden korcsoportban. A gyerekeknél csak az egyik óra jelzett gyorsulást, amire a szerzők szerint az is magyarázatot adhat, hogy a többit nem gyerekekre hangolták.Amikor a kutatók a mért értékeket összevetették azzal, amit a résztvevők a járvány megéléséről mondtak, csak egyetlen korcsoportnál találtak összefüggést a szubjektív stressz és a gyorsuló öregedés között: a kamaszoknál. Azoknál mutatkoztak erősebb jelek, akik megterhelőnek élték meg a szabadságuk korlátozását és a számukra fontos emberektől való elszakadást. Schowe szerint a serdülőkor különösen érzékeny időszak lehet a stressz hatásaira, akár a pubertáskori testi változások, akár amiatt, hogy a kortársakkal való találkozás korlátozása épp ezt a korosztályt érintette a legérzékenyebben. Elisabeth Binder, az intézet igazgatója és a tanulmány vezető szerzője sz