Közel három éve húzódik az eljárás és a felelősség megállapítása a MATPAL Kft. cecei telephelyén történt szennyezés ügyében. A megyei kormányhivatal 2024-ben talajcserére kötelezte a fémszerkezeteket gyártó céget, miután a laborvizsgálat különféle nehézfémek határérték feletti jelenlétét mutatta ki a talajmintákban – a szennyezés felszámolását igazoló dokumentumokat azonban a hatóság nem adta ki az Átlátszó számára. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága pedig jelenleg is eljárást folytat veszélyeztetést eredményező környezetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
„A munkavállalók 100 literes műanyag hordókban vízzel felhígított Polinox P Rapid savas pácpasztát oldottak fel, alkalmanként egy-két tégellyel. Ebben áztatták a kis átmérőjű saválló csövek hegesztési varratait, majd amikor a savazás hatékonysága csökkent, azt utánatöltötték további tégelyekkel. Ez addig zajlott, amíg olyan sok mennyiség (kb. 25-35 kg) gyűlt össze a hordóban, hogy az már nem fért el benne, és a savazást nem lehetett normálisan elvégezni – akkor ezt a nehézfémes folyadékot közvetlenül a nyílt talajra borították ki.
Sokszor napokig rózsaszínű volt a föld, ahol ez zajlott” – így írta le J. Mihály, a MATPAL Kft. egykori dolgozója azt a környezetkárosító munkafolyamatot, ami a cég cecei telephelyén zajlott. Az egykori dolgozó nemcsak az országos környezetvédelmi hatóságtól kérte az ügy kivizsgálását, de az ügyészségnél büntető feljelentést is tett.
Feljelentésében azt is leírta, hogy egyszer használatos papírruhában, megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoztak a veszélyes anyaggal – anélkül, hogy bármilyen munkavédelmi oktatásban részesültek volna. A veszélyeztető munkakörülmények maradandó egészségkárosodást – asztmát, tüdőhegesedést, hallásvesztést – okoztak nála.
A Polinox P-Rapid nevű pácpasztát a fémmegmunkálás során a felületen keletkező károsodások elfedésére használják; különös alkalmas magas nikkeltartalmú anyagok hegesztéseinek gyors kezelésére. A fluor-hidrogénsavat és salétromsavat tartalmazó mérgező anyag a Biztonsági adatlapja szerint súlyos égési sérülést, szemkárosodást okozhat, bőrrel érintkezve halálos – ezért használatakor kötelező gázmaszk, arcpajzs, saválló gumikesztyű és teljes testfelületet elfedő, saválló védőruházat viselése. A fémek pácolása után a pasztát vízzel öblítik le; „a kapott öblítővizek nagyon savasak, és a pácolás során oldott nehézfémeket tartalmaznak. Ezeket a törvényi rendelkezéseknek megfelelően kell megsemmisíteni” – figyelmeztet az anyag termékleírása.
A feljelentő az Átlátszónak elmondta: azért nem fordult a megyei kormányhivatalhoz, mert a MATPAL Kft. vezetője szerinte szoros kapcsolatban áll a Fejér megyei szervekkel. Előre tudták például, hogy mikor lesz hatósági ellenőrzés a telephelyen, s ilyenkor a szabálytalan munkavégzés nyomait eltüntették.
A MATPAL Kft. irodaépülete a Cece-Újmajorban lévő telephelyen. (Olvasói felvétel)
Az országos hatóság ugyan nem reagált a bejelentésre, de a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2024 februárjában helyszíni ellenőrzést végzett a telepen. Ám ennek során szennyezés nyomait nem észlelte – igaz, nem is nagyon kereste: a hatósági tájékoztatás szerint a szemle során „fénykép, videofelvétel nem készült, és mintavételre, mérésre sem került sor”.
Az ügyet a katasztrófavédelem a Fejér Megyei Kormányhivatalhoz tette át, amely azonban szintén nem talált szennyezést, és csak a hulladékkezelési szabálytalanságokat állapított meg. Határozatában ezt írta: „Az üzemi gyűjtőhely (…) nyitott, csapadékvíz bejutásától nem védett, a padozat nem folyadékzáró. A veszélyes hulladékokat, HAK felirattal ellátott fém hordókban gyűjtik. A folyékony veszélyes hulladékokat tartalmazó hordók egy része nem vagy nem megfelelő méretű kármentő tálcán vannak elhelyezve.”
Csakhogy J. Mihály szerint a fémhordókban kizárólag olajos rongyokat és munkakesztyűket gyűjtöttek, folyékony hulladékot nem: a savas öblítővíz ugyanis kimarta volna a fémhordót. A céget a kormányhivatal csupán figyelmeztetésben részesítette, valamint kötelezte hulladék gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatának benyújtására.
Ki kellett cserélni a nehézfémmel szennyezett talajt
Az ügy kivizsgálása az ügyészségi feljelentés nyomán kapott némi lendületet: előbb a Dunaújvárosi, majd a Gárdonyi Rendőrkapitányság indított nyomozást. A gárdonyi rendőrség 2024 júliusában bűnügyi helyszíni szemlét rendelt el a cecei telephelyen – ezen J. Mihály is jelen volt tanúként –, melynek során két ponton mintát vettek a talajból: az egyiket a talaj felszínéről, a másikat 19 cm mélységből.
A Nemzeti Szakértő és Kutató Központ (NSZKK) geológus szakértőjének vizsgálata szerint még a talajfelszínről vett minta is jelentős nehézfém-szennyezést mutatott.
A nikkeltartalom például a megengedett határérték 10-szerese volt,
de más nehézfémek is jelentősen meghaladták a határértéket.
Részlet a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság határozatából.
A rendőrségi adatok alapján ezután a Fejér megyei ügyészség a szennyezés kivizsgálására utasította a Fejér megyei kormányhivatalt, melynek vízügyi hatósága 2025 januárjában helyszíni szemlét tartott a telephelyen. Ekkor újabb talajminta-vételek történtek, amik megerősítették, hogy a munkaterületen „a földtani közeg környezeti elem minőségének jelentős romlása történt”.
Mindezt közadatigénylésünk nyomán kapott iratokból tudtuk meg. Megkaptuk a hatósági talajminták laborvizsgálati jegyzőkönyvét és a vízügyi hatóság határozatát: ebben talajcserére kötelezték a Matpal Kft.-t a szennyezéssel érintett területen, valamint előírták, hogy a talajcsere elvégzése után a cég akkreditált laborvizsgálatokkal igazolja a szennyezés megszűntét. Ez utóbbi elvégzéséhez talajmintavételi terv is készült, amiből az derült ki, hogy az ellenőrző talajmintákat csupán 0,1 méter mélységből kellett venni.
A kárelhárítás elvégzését igazoló iratok kiadását viszont megtagadta a kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy ezek eljárási iratok, amik harmadik személy számára nem nyilvánosak. Ami azért is furcsa, mert a hatósági szemle nyomán készült jegyzőkönyvet és a talajmintavételi tervet megküldték – tehát csak a szennyezés felszámolását igazoló dokumentumok váltak „titkossá”.
Levélben is megkerestük a kormányhivatalt, hogy megtudjuk: miként győződtek meg arról, hogy milyen mélységben és mekkora területen szennyeződött el a talaj – hiszen a mintákat csupán 10-20 cm mélységből, egymáshoz közeli 5 pontról vették –, s a talajvíz szennyezettségét miért nem vizsgálták.
A hatóság azt válaszolta, hogy összesen
80 m2-es területen, 45–50 cm mélységben történt a szennyezett talaj eltávolítása és tiszta talajjal való feltöltése,
s a talajcsere során vett minták – amiket a cég szolgáltatott a hatóságnak – nem mutattak szennyezést. „A tényfeltárás akkori eredményei nem indokolták talajvíz vizsgálatát, illetve a talajvíz a vizsgált területen nem is volt elérhető magasságban” – állította a kormányhivatal.
A kormányhivataltól kapott dokumentumok és válasz szerint a hatóság egyáltalán nem vizsgálta, hogy
- mi okozta a jelentős nehézfémszennyezést,
- mennyi ideig tartott a szennyező anyagok talajba juttatása,
- a talajba került veszélyes anyagok az idők során, például csapadékkal a talaj mélyebb rétegeibe, a talajvízbe és távolabbi pontokra eljutottak-e.
A MATPAL Kft. cecei telephelye (Olvasói felvétel)
Megkerestük a szennyezést elkövető céget is, ahonnan Matyej Pál ügyvezetőtől ezt a választ kaptuk:
„A jogszabályoknak megfelelően az illetékes hatóságok felügyelete mellett, szakcégek és az általunk bevont környezetvédelmi szakértő közreműködésével, a társaságunk költségviselésével megtörtént az érintett területen a talajcsere. A szakhatóság ellenőrizte a folyamatot, megadta az engedélyt a visszatöltésre és nyugtázta az egész kármentesítést. A vonatkozó károsító veszélyes anyag felhasználását véglegesen megszüntettük, és teljesen más technológiára álltunk át, amely ártalmatlan a környezetre.”
Pályázati támogatások feltüntetése a cecei iroda falán. (Olvasói felvétel)
A cég benyújtotta a veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyére vonatkozó szabályozást is, melyet a hatóság jóváhagyott. Mivel maga a szabályozási terv nem nyilvános, ezt újabb közadatigénylésben kértük ki kormányhivataltól, hogy megtudjuk, milyen típusú veszélyes hulladékokat gyűjthet a cég. Választ azonban még nem kaptunk.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
A rendőrség 2024 óta nyomoz az ügyben
Bár a kormányhivatal és a cég válaszai a szennyezési ügy lezárásáról tanúskodnak, a rendőrség nem zárta le nyomozást. Sőt, a Gárdonyi Rendőrkapitányság által vitt „veszélyeztetést eredményező környezetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt” Matyej Pál, a MATPAL Kft. vezetője ellen folytatott eljárást 2026-ban a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága vonta hatáskörébe.
Mint az erről szóló határozat írja, a megyei rendőr-főkapitányságra történt áttétel a „hatékonyabb bűnüldözés” érdekében történt. Ám cikkünk megírásakor a 2024-ben indult eljárás végére még mindig nem tettek pontot; de arról sem adtak semmiféle információt, hogy a bűnügyi helyszíni szemle lefolytatása után milyen nyomozati cselekmények történtek.
A MATPAL Kft. 2010 óta foglalkozik technológiai csőszereléssel, valamint acélszerkezetek és lemezalkatrészek gyártásával. Az Opten cégadatai szerint a tavalyi évet sikeresen zárta, 550 milliós forgalom mellett 22,4 millió forint nyereséget ért el, míg a 2024-es évben 363 milliós forgalom mellett 3,6 millió forintos vesztesége volt. A cég több alkalommal nyert el állami pályázati támogatást, melyet technológiai megújulásra, kapacitásbővítésre, gyakornokok foglalkoztatására, valamint a munkavállalók belső képzésére fordított.
A cég tulajdonosa és vezetője, Matyej Pál tagja a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozata küldöttgyűlésének, 2025-ben Kamarai Munkáért Díjban részesült.
A MATPAL cecei, környezetkárosító és veszélyeztető tevékenysége miatt feljelentést tevő egykori dolgozó – aki számos eljárási iratot nem kapott meg, és gyakorlatilag kizárták az ügyből – korántsem elégedett a hatósági és a rendőrségi eljárással. Szerinte a szennyezés kiterjedését, mélységét, eredetét, valamint környezeti és egészségügyi kockázatait egyáltalán nem vizsgálták ki, ahogy a munkavállalókat ért károkkal sem foglalkoztak. Az ügy részleteit ismertetve a Legfőbb Ügyészséget és a Miniszterelnökségi Kabinetirodát is megkereste, levelében hivatali visszaélést, bűnpártolást is felvetve. Ám választ ezektől a szervektől nem kapott.
Bodnár Zsuzsa
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó-montázs
