Kirekesztő bánásmódról és fenyegetésről számolt be egy édesanya, akinek gyermeke magatartási problémákkal küzd. Az egyedülálló szülő önerejéből biztosítja a kisfia számára kötelezően előírt fejlesztést, amelyet annak az iskolának kellene megtennie, amely inkább a szünetekben elzárta a gyermeket a társaitól és gyakran hazaküldte őt az iskolából.
Az anya és a kisfiú kálváriáján keresztül a VanKözöd szerkesztőségével együttműködésben azt mutatjuk be, hogy mi történik ma Magyarországon a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekekkel és családjukkal, ha a pedagógiai szakszolgálat által kijelölt integráló iskolában nem kapják meg az előírt támogatást és fejlesztést.
Vendégszerzőnk cikkében egy olyan kisfiú történetét mutatjuk be, aki a szakszolgálat szerint sajátos nevelésű igényű, ezért különböző fejlesztésekben kellene részesülnie, ám az erre kijelölt iskola ezt nem tudta számára teljes mértékben biztosítani. A rendszer pedig nem az iskolát kérte ezért számon, hanem a gyermek édesanyját állította választás elé: vagy EGYMI-be iratja ép értelmű gyermekét, vagy védelembe vételi eljárást kezdeményeznek vele szemben.
Az EGYMI az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény rövidítése, szegregált gyógypedagógiai iskola/intézmény, többnyire súlyos fogyatékossággal élő, adott időben nem integrálhatónak minősített gyermekek számára.
A cikk a VanKözöd és az Átlátszó együttműködésében készült. Az édesanya írásban hatalmazta fel a VanKözöd szerkesztőségét az ügy feltárására, az érintett intézmények megkeresésére és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok kezelésére. A történetet egészségügyi, pedagógiai és hatósági iratok, intézményi levelezések, KRÉTA-bejegyzések, valamint a szerkesztőségi megkeresések és az azokra érkezett válaszok alapján dolgoztuk fel.
Három hónap után iskolát kellett váltania
2025 júniusában a hatéves, Győr-Moson-Sopron megyei kisfiú súlyos betegség miatt elvesztette édesapját. Szeptemberben megkezdte tanulmányait a Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskolában. Az iskolakezdést követően azonban hamar magatartásszabályozási és alkalmazkodási nehézségei adódtak.
Ezt követően a Csornai Járási Hivatal 2025. szeptember 25-én (vélhetően egy szülő jelzésére) védelembe vételi eljárást indított a kisfiú ügyében. Ezt az eljárást a hatóság alig két hónappal később megszüntette. Bár a hivatal a gyermek veszélyeztetettségét megállapította, kedvezően értékelte az édesanya gondoskodását, együttműködését, gyermeke érdekeinek képviseletét, valamint a támogató családi hátteret, így a védelembe vételt nem tartotta indokoltnak. Az édesanya ezt követően önkéntesen együttműködött a gyermekjóléti szolgálattal.
Az iskolai konfliktusok azonban a továbbiakban sem rendeződtek, az iskola felé több szülő is jelezte, hogy a gyermeküket a kisfiú bántja. Az intézményben 2025. október 6-án rendes szülői értekezletet hívtak össze.
Az intézmény egyik munkatársa azonban az iskolavezetésre hivatkozva, a konfliktusoktól tartva írásban arra kérte az édesanyát, maradjon távol, ne vegyen részt a szülőin.
Az értekezletet követően egy, az osztályba járó gyermek családtagja személyes üzenetet is küldött az édesanyának. Az üzenet tartalmából arra lehet következtetni, hogy a résztvevők a kisfiú egészségügyi állapotára vonatkozó részletes információkat is megismerhettek.
Mivel a gyermek helyzete továbbra sem rendeződött, az édesanya az intézményváltás mellett döntött, így 2025. novemberében a kisfiú a Soproni Tankerületi Központ fenntartásában működő Farádi Király Iván Általános Iskolába került. Az édesanya elmondása szerint a gyermek átmenetileg megnyugodott, pszichológiai vizsgálatai azt rögzítették, hogy kétszemélyes helyzetben együttműködő, kialakult feladattudattal rendelkezik.
Felmérését követően a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat 2026. február 17-én szakértői véleményében sajátos nevelési igényűnek minősítette, és azt az intézményt jelölte ki az integrált oktatás helyszínéül, ahová már akkor is járt. A javaslat a kisfiú számára heti egy gyógypedagógiai és két logopédiai fejlesztési órát írt elő. Utóbbit az édesanya elmondása szerint nem kapta meg, ezért az egyedülálló szülő privát úton biztosította az elmaradt fejlesztést gyermeke számára.
Nem mehetett le az udvarra sem
Mivel a fejlesztések ellenére a gyermek továbbra is magatartási nehézséggel küzdött, az intézmény a konfliktusok megelőzése érdekében a szünetekben elkülönítette őt a társaitól, így miközben az osztály többi tagja az udvaron játszott, neki a tanteremben kellett maradnia.
Az időközben érkezett újabb iskolai jelzések miatt 2026. április 23-án újabb esetmegbeszélésre került sor, amelyen az iskola egyéni munkarendet javasolt a kisfiú számára.
Az egyeztetésen az osztályfőnök megerősítette, hogy a gyermek korábbi elkülönítése az intézményvezetés javaslatára történt.
Az édesanya mivel élettársa halála óta egyedül neveli két gyermekét, anyagi okokból nem tudta megoldani a gyermek egyéni tanítását, és ezt a pedagógiai szakszolgálatnál is jelezte.
Ekkorra már rendelkezésre ált a klinikai szakpszichológus véleménye is, amely kifejezetten ellenezte a gyermek elkülönítését és az egyéni munkarendet. A dokumentum az izoláció megszüntetését, a társas kapcsolatok támogatását, pedagógiai asszisztens bevonását és a társak érzékenyítését javasolta.
Részlet a szakvéleményből
A pedagógiai szakszolgálat végül 2026. május 13-án módosította a szakértői véleményt, amely megerősítette a korábbi, együttnevelésre vonatkozó javaslatot, és pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztens alkalmazását is javasolta a gyermek támogatására.
A konfliktusok azonban továbbra is jelen voltak és az osztályközösség egészét érintették. Május 20-án ezért újabb megbeszélést tartottak, ezúttal a farádi iskolában. A jegyzőkönyv szerint az egyeztetésen több szülő is kifejezte a gyermekek biztonságával kapcsolatos aggodalmait, és közülük többen a kisfiú másik intézménybe helyezését követelték.
Volt, amikor az első óra után hazaküldték
A 2026/2027-es tanévben az iskola már szeptembertől egyre gyakrabban telefonált az édesanyának, hogy vigye haza gyermekét, mert nem bírnak vele. A szakápolóként dolgozó anya szerint ez olykor már az első tanítási órát követő szünetben megtörtént, ezzel ellehetetlenítve az ő munkáját.
Az anya elmondása és az általa rendelkezésünkre bocsátott dokumentáció szerint a kisfiú az átiratkozást követően egyáltalán nem részesült iskolai logopédiai ellátásban, szeptember óta gyógypedagógiai fejlesztésen pedig mindössze egy alkalommal vett részt. Az édesanya beszámolója alapján ebben az is szerepet játszott, hogy az iskola olyan napokon is hazaküldte a gyermeket, amikor számára fejlesztést kellett volna biztosítani.
Az édesanya egy ponton több olyan nyomot is észlelt a kisfiú testén, amelyek szerinte fizikai visszatartással összefüggésbe hozhatóak voltak. Ennek tisztázása érdekében gyámhivatali egyeztetést kezdeményezett. A 2026. október 14-i egyeztetésen, amelyen a Csornai Szociális és Gyermekjóléti Központ családsegítő szakembere is részt vett, a gyámhivatali ügyintéző egyhónapos vendégtanulói elhelyezést sürgetett a csornai Arany János EGYMI-ben, megfigyelés és fejlesztés céljából.
Az anya korábban maga is érdeklődött az EGYMI lehetőségeiről, végül azonban nem tudta elkötelezi magát e mellett. Döntésében szerepet játszott az is, hogy a hatályos szakértői vélemény szerint fia a farádi iskolában, integrált oktatás keretében jogosult a számára előírt fejlesztésekre.
Az Alapvető Jogok Biztosának AJB-488/2026. számú, harminc EGYMI-re kiterjedő vizsgálata szerint az intézmények mindössze 47 százalékában tudták maradéktalanul biztosítani a szakértői véleményekben előírt heti fejlesztési óraszámot, 21 százalékukban nem tudták az előírásoknak megfelelően megtartani a foglalkozásokat.
Védelembe vételi eljárással fenyegették
Amikor az édesanya jelezte, hogy az EGYMI-s elhelyezést nem szeretné, az ügyintéző kijelentette: „Akkor másképp mondom. Védelembe vételi eljárást fogunk indítani.”
Az anya azt is felvetette, hogy veszélybe kerülhet a munkahelye, melyre az ügyintéző azt mondta: „Beszélje meg a főnökével, hogy 10 percre hadd ugorjon el, amíg a gyermekét haza viszi, ellenkező esetben akkor felmond.”
Az elhangzott kijelentés több szempontból is aggályos, hiszen az édesanya egyedül tartja el gyermekeit, és fizeti SNI-s gyermeke logopédiai magánfejlesztését, amiért azt az iskola a szakértői javaslat ellenére sem biztosította gyermeke számára.
Az édesanya az egyeztetés során jelezte azt is, hogy az ügyintéző kijelentéseit nyomásgyakorlásként éli meg. A gyámhivatali ügyintéző ekkor elismerte, hogy tudomása van arról, hogy a kisfiút is bántják az iskolában:
„Naponta bántják, és vár az iskolának a megoldására, de az iskola nem fog segíteni. És maga bent hagyja ezt a gyereket. Ebben a közegben.”
Az ügyintéző tehát maga is beszélt a gyermeket érő bántalmazásról és arról, hogy az iskolától nem vár megoldást, mégis az édesanyát kérte számon azért, amiért gyermeke a szakértői véleményben kijelölt intézményben marad.
Részlet a gyámhivatali megbeszélésen elhangzottakról
Az ügyben nem csupán a védelembe vételi eljárás kilátásba helyezése vet fel kérdéseket, hanem az is, hogy a gyámhivatal milyen intézkedéseket kezdeményezett az iskola működésével kapcsolatban. A gyermekvédelmi törvény alapján a hatóság más illetékes szervek bevonását is kezdeményezheti, és meghatározott esetekben a jelzési kötelezettség elmulasztása miatt is felléphet.
Tisztázásra vár, hogy a gyermek korábbi elkülönítéséről, a fejlesztések elmaradásáról és a bántalmazási jelzésekről tudomással bíró hatóság tett-e ilyen lépéseket, vagy kizárólag a gyermek intézményváltásában kereste a megoldást.
A Csornai Szociális és Gyermekjóléti Központ családsegítője az áprilisi esetkonferencián és az októberi gyámhivatali egyeztetésen is jelen volt. Ismerte az iskola elkülönítési gyakorlatát és a pszichológusi kifogásokat, a rendszeres hazaküldéseket, az elmaradó fejlesztéseket és a bántalmazási jelzéseket is. Ennek ellenére az október 14-i egyeztetésen nem emelt kifogást a gyámhivatali ügyintéző eljárásmódjával, a védelembe vétel kilátásba helyezésével, és az édesanyára gyakorolt nyomással szemben sem.
Október 20-án a kisfiú pszichológiai konzultáción vett részt, ahol kifejezetten nyugtalan és agresszív volt. Október 21-én reggel kilenc órakor az anya a farádi iskolában aláírta az intézmény által kezdeményezett pedagógiai szakszolgálati felülvizsgálati kérelmet.
Bár az anyának gyermekével október 21-én 12:15-re volt időpontja a gyermekpszichiátriára, az aznap kiállított ambuláns kezelőlapon ugyanakkor 08:51 szerepelt „felvétel ideje” megjelöléssel.
A „felvétel ideje” adminisztratív időpontot is jelölhet, ezért önmagában nem bizonyítja, hogy az orvos a vizsgálat előtt véglegesítette az értékelést. Ha azonban a gyermek viselkedésének súlyos minősítése már az édesanya meghallgatása előtt bekerült a dokumentációba, különösen fontos tisztázni, milyen források alapján történt ez. Az ilyen orvosi megállapítások ugyanis a későbbi szakértői felülvizsgálat során a gyermek oktatási elhelyezésének megítélését is befolyásolhatják.
A kezelőorvos a dokumentumban súlyos magatartási problémákról számolt be: „Iskolából és pszichológusától is komoly impulzív-agresszív, opponáló viselkedésről kaptam jelzést.”
Az anya állítása szerint nem ismerte meg az orvoshoz eljutott iskolai jelzések tartalmát, így azok pontosságát sem tudta ellenőrizni vagy vitatni.
Az sem tisztázott, hogy a kezelőorvos mikor és kitől kapta meg ezeket az információkat, és lehetőséget biztosított-e az édesanyának az állítások megismerésére és saját tapasztalatainak ismertetésére.
A Soproni Gyógyközpont megkeresésre megküldte dokumentációs szabályait és a pontos nyilvántartást előíró főigazgatói utasítást, a konkrét időeltérésre és a külső információk eredetére azonban ezek nem adnak választ.
A rendszer nem tud mit kezdeni velük
Az alábbi történetet azért emeltük ki, mert a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján részletesen rekonstruálható, hogyan jár el az intézményrendszer egy olyan gyermek esetében, akinek az oktatását és fejlesztését a jogszabályok és a szakértői vélemény alapján biztosítania kellene, a gyakorlatban azonban ezek feltételei nem, vagy csak részben teljesülnek.
Cikkünk készítése során az a kérdés is felmerült, hogy mit tud kezdeni a jelenlegi oktatási rendszer azokkal a gyermekekkel, akik gyakran szoronganak, szociális hátrányokkal élnek, ám kiemelkedő intelligenciájúak, különleges képességűek. Hiszen nekik ugyanúgy szükségük lehet az átlagostól eltérő pedagógiai támogatásra és tehetséggondozásra.
De felmerül az a kérdés is, hogy ki segíti azokat a pedagógusokat, akik megfelelő szakmai támogatás és személyi feltételek nélkül próbálnak helytállni olyan összetett helyzetekben, amelyek kezelésére nem készítették fel őket? És ki garantálja azoknak a gyermekeknek a biztonságát, akik társaik részéről bántalmazást szenvednek el?
A teljes ellátórendszernek valamennyi gyermek számára biztosítania kell a biztonsághoz és az oktatáshoz való jog érvényesülését, miközben a pedagógusok sem maradhatnak magukra a konfliktusok kezelésében. A közösségformálás, a bántalmazás megelőzése és a konfliktusok szakszerű kezelése ezért legalább annyira fontos, mint az előírt fejlesztések biztosítása.
A cikkben szereplő kisfiú esetében a hatályos szakértői vélemény az integrált oktatást jelölte ki, és meghatározta az ehhez szükséges fejlesztéseket. Továbbra is megválaszolatlan kérdés, hogy az érintett intézmények és hatóságok mit tettek a feltételek biztosításáért, a pedagógusok támogatásáért és az osztályközösség biztonságáért, mielőtt a gyermek másik iskolába helyezését vetették volna fel.
Az oktatási rendszer létrehozásának és fenntartásának oka maga a gyermek. Nem pusztán az a kérdés, hogy egy gyermek képes-e alkalmazkodni az iskola működéséhez, hanem az is, hogy az iskola és az érte felelős intézményrendszer képes-e teljesíteni valamennyi gyermekkel szembeni kötelezettségeit, miközben az ehhez szükséges feltételeket a pedagógusok számára is biztosítja.
A Farádi Király Iván Általános Iskolától és a Soproni Tankerületi Központtól nem érkezett válasz a sajtómegkeresésre.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal 2026. október 22-én a szerkesztőség ügyféli vagy igazolt képviseleti jogállásának hiányára és az adatok jellegére hivatkozva nem adott érdemi tájékoztatást az egyedi ügyben. A szerkesztőség ezt követően megküldte a gyermek édesanyjától kapott képviseleti meghatalmazást. A kormányhivatal ugyanakkor közölte, hogy a Csornai Járási Hivatal soron kívüli vizsgálatot folytat le az egyeztetésen elhangzottakról. A vizsgálat eredménye nem ismert.
A Soproni Gyógyközpont az ambuláns lap konkrét szakmai kérdéseire külön választ ígért, amely azóta sem érkezett meg. Az iskola idő közben arról értesítette a szülőt, hogy gyermeke számára egy pedagógiai asszisztenst biztosít a továbbiakban az iskolai jelenléte során.
Megyeri Gabriella
A VanKözöd független közéleti online magazin, amely az oktatás, a gyermekvédelem, a fogyatékosügy és a szociális terület rendszerszintű problémáit tárja fel. Cikkeiben, riportjaiban és podcastjaiban egyedi eseteken keresztül mutatja be a visszatérő rendszerhibák mögötti folyamatokat. Célja, hogy rávilágítson az egyéni sérelmeken túlmutató összefüggésekre. A szerző a VanKözöd alapító-főszerkesztője, kommunikációs szakember. A VanKözöd tevékenységét a Facebookon itt lehet követni. Címlapkép: Illusztráció. Forrás: Magnific.com
