Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2020-as modellváltásának kulcsszereplője, az átalakítás után az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának szeptemberig volt elnöke nyílt levelet juttatott el az Indexhez. Azután szólalt meg, hogy november 11-én az Ódry Színpadon megemlékezést tartottak az egyetem hat évvel ezelőtti, az átalakítás elleni 71 napos blokádjáról.
A színházigazgató levele elején gúnyosan számolt be a november 11-i rendezvényről, majd felidézte Bodó Viktor Telexnek adott nyilatkozatát. A rendező arról is beszélt, hogy a hat évvel ezelőtti események felelősei azóta sem kértek bocsánatot, és közülük többen ma is pozícióban vannak az egyetemen. Vidnyánszky úgy érezte, őt is megszólították a kijelentések, ezért azt írta:
Bocsánatot kérek tehát a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnökeként, amiért munkatársaimmal erőfeszítéseket tettünk a következő eredmények elérésére…
Így szerinte :
- a rájuk bízott épületeket felújították, modernizálták,
- új épületek sora került az egyetemhez (így a régi Bányász mozi és a Duna tévé korábbi székháza)
- a végzett hallgatók már nem a „független” szcéna felé fordulnak, hanem „magas arányban” kőszínházaknál tudtak elhelyezkedni,
- a hallgatók a Nemzeti Filmintézettel kötött együttműködésnek köszönhetően minden korábbinál több filmet készíthettek,
- új szakok akkreditáltak, könyveket, saját folyóiratot adtak ki
- bővültek a nemzetközi kapcsolataik, például 44 külföldi oktató járt náluk az előző évben, sok helyen jártak a hallgatók a világban az egyetemnek hála.
Fő célkitűzésünk az volt, hogy ne örökítsük tovább azt az igazodási kényszert, ami korábban meghatározta az egyetemet
– szögezte le.
Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy az egyetem milyen támogatásban részesült az alapítványi fenntartás idején, és mennyiből gazdálkodhatott korábban. Azt sem említette, milyen nehéz helyzetbe került az elmúlt években a független színházi szcéna, illetve hogy az egyetem polgárai miért tartották fenn annak idején a 71 napos blokádot.
Ódry színpad
A megemlékezést a Vas utcai épületben tartották, amelyet az egyetem az alapítványi átalakítás után eladott a református egyháznak – Vidnyánszky megfogalmazása szerint „nem pusztán klerikális buzgalomból”.
Ugyanakkor megállapodtunk a református egyházzal, hogy az épületet továbbra is az SZFE fogja használni, illetve a református egyház kész átadni az ingatlant, amelynek megvásárlására és felújítására – benne az Ódry-színpaddal – utódainkra hagytunk hat és fél milliárd forintot.
Az ügyről három éve mi is írtunk. Az egyetem ugyanis nem egyszerűen átadta, hanem eladta az épületet a református egyháznak, amely azt a Károli Gáspár Református Egyetem használatába kívánta adni. Erre végül nem került sor, mert az SZFE-nek továbbra is szüksége volt az ingatlanra: a Vidnyánszky-korszak előtti évfolyamok hallgatói itt folytatták képzésüket és tették le vizsgáikat.
Vidnyánszky szerint a Vas utcai épülettel és az Ódry Színpaddal kapcsolatban az a probléma, hogy nem igaz az a „propaganda”, miszerint „nekünk ez jár, mert érzelmileg kötődünk hozzá”.
A propagandával az a baj, ha valaki elhiszi: ha eleget ismételgeti, igaz lesz.
Reméli, az általuk megteremtett szellemiség maradhat
A levélben azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a hallgatók, az oktatók és a munkatársak közös erőfeszítésével olyan egyetemet építettek, amely nem csupán szakmai tudást és fesztiváldíjakat ad, hanem szabad, önálló véleményüket bátran vállaló művészeket nevel, akik munkájukkal elsősorban a magyar közönséget szolgálják. Bírálta az általa „periferikusnak és a közönség számára érdektelennek”, illetve „indoktrináltnak” nevezett filmfesztiválokat is.
Vidnyánszky reményét fejezte ki, hogy azok az oktatók, akik korábban megkezdték egy-egy osztály képzését, most is végigkísérhetik a hallgatókat, és a jövőben sem a világnézeti hovatartozásuk határozza majd meg szakmai megítélésüket vagy intézményi helyzetüket.
A modellváltással kapcsolatban azt írta, nem ők küldték el az oktatókat, hanem azok maguktól távoztak. Állítása szerint csak azoktól váltak meg, akik „módszeresen lejáratták és akadályozták az egyetem munkáját”.
2020-ban egy üres kasszájú, leromlott állapotú intézményt vettünk át, és a hatalmas médiakampány ellenére, kiemelkedő hallgatói érdeklődés mellett egy akkreditált, nemzetközileg is beágyazott, a felelős gazdálkodásnak köszönhetően hat és fél milliárd forinttal rendelkező intézmény vezetéséről kellett leköszönnünk
– írta Vidnyánszky, aki háláját fejezte ki az egyetem dolgozóinak, hallgatóinak és oktatóinak.
Levelét azzal zárta: arra kéri a „gyűlölködő, személyeskedő véleményformálókat”, hogy az egyetem jó híre és a hallgatók nyugodt munkavégzése érdekében lépjenek túl politikai elfogultságukon, és vegyék figyelembe a tényeket.
The post Vidnyánszky Attila: Bocsánatot kérek first appeared on 24.hu.
