A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a magyarok többsége legalább nagy vonalakban ismeri, a hivatal élére jelölt Unger Anna Róza személye viszont szinte ismeretlen a közvélemény előtt: a lakosság 57 százaléka nem érzi eléggé tájékozottnak magát ahhoz, hogy megítélje a jelölést – derül ki az Europion friss kutatásából.
A hivatal alapszintű ismertsége ugyanakkor magas: a lakosság 70 százaléka legalább nagy vonalakban tudja, mivel foglalkozik az NVVH (12 százalék pontosan ismeri a feladat- és jogköreit, további 58 százalék nagyjából a saját elmondása szerint).
A népesség negyede (25 százalék) ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta, 5 százalék pedig még azt sem.
Az ismertség mértéke a pártpreferencia mentén erősen tagolt:
- a Tisza-szavazók 84 százaléka tudja legalább nagyjából, hogy mivel foglalkozik a hivatal,
- míg a Fidesz-szavazók körében ez 63 százalék,
- a Mi Hazánk-szavazó körében 61 százalék,
- a pártnélküliek (pontosabban az áprilisban nem szavazók) körében pedig 55 százalék.
A hivatal élére jelölt Unger Anna Róza a közvélemény túlnyomó része számára ismeretlen. Mindössze 9 százalék ismerte korábban is a nevét; 57 százalék először a mostani jelölés kapcsán hallott róla, 34 százalék pedig egyáltalán nem hallott róla – még a jelölés kapcsán sem.
Ennek megfelelően a lakosság 57 százaléka nem érzi eléggé tájékozottnak magát a jelölés megítéléséhez.
Akik állást foglalnak, inkább kritikusak:
a teljes népességben 16 százalék tartja jó választásnak (ebből 3 százalék nagyon jónak), 28 százalék rossznak – a véleményt alkotók körében ez nagyjából egyharmad-kétharmad arányú elutasítás.
A megítélés pártszimpátia-függő:
- a Tisza-szavazók 21 százaléka,
- a Fidesz-szavazók 10 százaléka tartja jó választásnak.
Ezzel együtt elmondható, hogy a jelölés elutasítása átível a pártokon, ugyanis még a Tisza-szavazók körében is többen vannak az elutasítók (27 százalék), mint a támogatók (21 százalék).
Abban széles az egyetértés, milyen szakmai háttér a legfontosabb a hivatal vezetőjénél. A válaszadók többválasztós kérdéssel (legfeljebb két megjelöléssel) választhattak 6 opció közül. Ezek közül egyértelműen a jogi végzettséget és jogalkalmazási tapasztalatot (58 százalék), valamint a korrupcióellenes gyakorlatot (48 százalék) helyezik előre.
Arra az állításra, hogy „nem reális látványos eredményt várni a hivatal első hat évében” – mint ahogy erre az újonnan megválasztott vezető azóta elhíresült mondata is utal – a lakosság megosztottan reagál: 45 százalék egyetért (türelmet ad a hivatalnak), 55 százalék viszont nem – hamarabb várna kézzelfogható eredményeket.
Módszertan
Az Europion 1700 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. augusztus 28-án. Az online panelek nyers adataiban jelentkező torzulásokat (egyes demográfiai csoportok, illetve a digitálisan kevéssé affinis állampolgárok alulreprezentációját) a nemzetközi gyakorlatban elterjedt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multi level regresszió és posztstratifikáció) korrigálták. Az adatkorrekcióban az áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseket és a válaszadók digitális tevékenységeit is figyelembe vették a sztenderd demográfiai változókon túl. A becslések hibahatárát bootstrapmódszerrel tesztelték; ez alapján az egyes becsült arányok maximális eltérése a valós teljes népességbeli értéküktől legfeljebb 3,6 százalék.
The post Europion: A tiszások alig egyötöde tartja jó választásnak Unger Annát az NVVH élére first appeared on 24.hu.
