A kémeknek már nem kellett, a csillagászoknak kapóra jött a ma útnak induló űrteleszkóp, a Nancy Grace Roman

Százezer exobolygót fedezhet fel és előkészíti a Földhöz hasonló világok közvetlen megfigyelését az amerikai űrügynökség Nancy Grace Roman űrtávcsöve, ami vasárnap délután indulhat útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A kémműholdból született infravörös űrtávcső akkora, mint a Hubble, és exobolygók felfedezése mellett a sötét anyag és sötét energia természetének feltárása lesz a fő feladata.Ha az időjárás vagy technikai problémák nem szólnak közbe, az űrteleszkóp magyar idő szerint 13:26-kor emelkedhet a magasba a SpaceX Falcon Heavy rakétáján. A turistabusz méretű űrtávcső ezután 30 napot utazik majd a világűrben, amíg megérkezik a Hold pályáján túl található Lagrange 2 pont környékére, ahonnan több más űreszköz, köztük a James Webb űrtávcső is vizsgálja a kozmoszt. Amennyiben a vasárnapi indítást le kell fújni, a NASA és a SpaceX hétfőn próbálkozik majd újra.„Soha nem volt egy ehhez hasonló eszközünk sem. A Roman alapjaiban változtatja majd meg azt, ahogyan a csillagászatot műveljük” – mondta Julie McEnery, a küldetés vezető kutatója és a NASA Goddard Űrközpontjának munkatársa. „A Roman ténylegesen forradalmi lesz, mert rendkívül éles és érzékeny felvételeket biztosít majd a kozmoszról, hatalmas égterületeken” – mondta Ryan Hickox asztrofizikus, aki szerint több százmillió galaxis megfigyelésével az új űrtávcső példátlan betekintést enged majd a galaxisok fejlődésébe.A legújabb űrteleszkópját a NASA a „Hubble anyjaként” ismert Nancy Grace Roman amerikai csillagászról nevezte el, aki a 20. században lefektette az űrcsillagászat alapjait. Az 1925-ben született Roman az űrhivatal első vezető beosztású női tisztviselője volt, aki megszerezte a tudományos közösség és az amerikai kongresszus támogatását a Hubble űrtávcső megvalósításához. Az 1990-ben felbocsátott Hubble legérdekesebb eredményének Roman a sötét energia felfedezését nevezte, amit a róla elnevezett űrtávcső is behatóan vizsgál majd.A 4,3 milliárd dollárba (1356 milliárd forint) kerülő űrtávcső az amerik