Lapunk idén ünnepli 15 éves évfordulóját, mégis most volt az első alkalom, hogy a közpénzből működő Kossuth Rádió interjúra kérte fel egyik kollégánkat. Katus Eszter a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) ingatlanvásárlásairól beszélt, és arról, hogyan nyerték el az épületek felújítására kiírt tendereket az Orbán-kormánynak kedves cégek.
„Kossuth Rádió – újra mindenkié”. Most már ez a szlogenje az augusztus 24-én újrainduló, megújult közszolgálati adónak. A TISZA Párt egyik kampányígérete volt, hogy megszüntetik a kormánypropagandát a közmédiában, és pártatlan, kiegyensúlyozott tájékoztatást írnak elő. A gazdasági átalakítások és pénzügyi átvilágítás mellett ezért a szerkesztőségek átalakítására is sor került – a Kossuth Rádiónál is. Ennek eredménye lett többek között egy új reggeli hír és információs műsor is, a Felkelő. Ebben a műsorban kérdezték – az Átlátszó történetében először – kollégánkat az MCC megszűnése kapcsán.
A beszélgetés IDE kattintva elérhető (47:20-tól).
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezer milliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli alakok által vezetett vagyonkezelő alapítványok (KEKVA), amelyek ettől kezdve rendelkezhettek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. Ezeket az alapítványokat szüntette most meg a TISZA-kormány.
Az egyik érintett a Fidesz elitképzőjének nevezett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), amelybe 2010 óta jelentős állami vagyont csatornázott át az Orbán-kormány: a közvetlen pénzbeli támogatások, valamint a MOL- és Richter részvények mellett ingatlanokkal is gyarapodott, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került. Az alapítvány saját tőkéje az 500 milliárdot is meghaladta.
Így aztán nem csoda, hogy – miközben az állami oktatásban gyakran csak konténeriskolákat építettek –, addig az MCC-nek mindig volt pénze milliárdos központokra, táborokra, intézményfelújításokra. Ezeket a beruházásokat többnyire kormányközeli cégek végezték, olykor furcsa körülmények között
A rádió kérdésére Katus Eszter elmondta, hogy a Somlói úton található épületeket bontására kiírt tendert például úgy nyerte el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV nettó 1,6 milliárdos ajánlattal, hogy az eljárás során a másik tíz jelentkezőből ötöt kizártak, főként arra hivatkozva, hogy aránytalanul alacsony árakat ajánlottak meg. De hasonló volt a helyzet a Kis Hiltonként is emlegetett győri Konferencia Hotel átalakításánál is, ahol szintén kizárták a két legolcsóbb ajánlatot.
A révfülöpi tábor felújítására kiírt 12,7 milliárdos közbeszerzési eljárást pedig úgy húzta be a Magyar Építő Zrt. és a kormányközeli Pharos ’95, hogy az ő ajánlatuk és a második legolcsóbb ajánlat között mindössze 11,5 millió forint volt a különbség. A nyertes cégek alvállalkozóként bevonták a ZÁÉV-et is.
