Megjelent az Egyensúly Intézet Településindexe, a lapunkhoz eljuttatott sajtóközlemény szerint a nagyobb városok között csökkentek a fejlettségi különbségek, a kisebb települések között azonban erősödtek. Ez nem jelenti azt, hogy sok kistelepülés érdemben gyengült volna, csak néhány indult el a lejtőn 2014 óta. Inkább a korábban jó helyzetben lévő települések hátrébb sorolódása figyelhető meg, nem a perifériák gyengülése.
Az Egyensúly Intézet 2024-ben hozta létre a Településindexet, mely 3154 magyar település és 24 budapesti kerület fejlettségét hasonlítja össze és rangsorolja 53 indikátor alapján minden évben, mutatjuk a 2026-os sorrendet.
Budapesten az V. kerület vezet, Székesfehérvár a legfejlettebb megyeszékhely
A kutatás alapján elmondható, hogy a budapesti kerületek között az V. kerület került első helyre, és egyben ez a kerület fejlődött a legdinamikusabban 2014 óta.
A legfejlettebb kerületek:
- 1. V. kerület
- 2. VI. kerület
- 3. I. kerület
A megyeszékhelyek között Székesfehérvár vezet, és Miskolc fejlődött a legtöbbet 2014 óta. A top háromba Székesfehérvár, Veszprém és Eger jutott be. A 15 ezer fő feletti városok között Százhalombatta vezet, és a Budapesti agglomerációba tartozó Biatorbágy fejlődött a legtöbbet 2014 óta, ekkor még a 37. helyen állt, most az ötödik.
A legfejlettebb 15 ezer fő feletti városok:
- 1. Százhalombatta
- 2. Budaörs
- 3. Paks
Az 5 és 15 ezer fő közötti városok között Balatonfüred vezet, és egyben ez a település fejlődött a legdinamikusabban is 2014 óta.
A sorrend:
- 1. Balatonfüred
- 2. Tiszaújváros
- 3. Törökbálint
Végül, az 5000 fő alatti kistelepülések között Felcsút, Hévíz és Tihany a top 3, Felcsút egyben a legdinamikusabban fejlődő település, 58 helyet javított 2014 óta.
Képtelen követni az infrastruktúra a népességnövekedést
A közlemény kiemeli: a kutatás rávilágít arra, hogy az agglomerációban található települések infrastruktúrája nem tudja lekövetni a népességrobbanást. Hosszú távon a települések rangsoron belüli visszacsúszását eredményezi, hogy az egészségügyi ellátás, a kiskereskedelem és a szociális ellátás egy idő után nem rendelkezik elég kapacitással. Igaz ez úgy is, hogy ezek a települések bevonzanak magas jövedelmű, képzett lakosságot, márpedig kutatás szerint a fejlődés egyik legfontosabb előrejelzője a diplomások aránya és a település Budapesthez való közelsége. A diplomások vonzása és megtartása az egyik legkézzelfoghatóbb eszköz lehet a települések fejlődéséhez a kutatás következtetése szerint.
Debrétén nőtt meg leginkább a bűnözés, Kóróson volt a legnagyobb javulás
A Telex a kutatáshoz készült interaktív térképen megnézte, hogy miként alakult a közbiztonság a különböző településeken. Ez alapján elmondható, hogy az ezer főre jutó bűncselekmények száma 2014 óta Debrétén (+195), Gyűrűsön (+128) és Pusztaapátin (+75) nőtt meg leginkább, a javulás pedig Kóróson (−346) Alcsútdobozon (−293) és Lendvajakabfán (−250) a legjelentősebb.
The post Kiderült, melyik a legfejlettebb budapesti kerület, a kistelepülések között Felcsút vezet first appeared on 24.hu.
